|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődtek a politikai egyeztető tárgyalások (6. rész)
|
A mai bonyolult, feszültségekkel terhes világban egyik fél sem számíthat könnyű tárgyalásokra. Várható az is, hogy a megegyezés nem terjed ki minden napirendre kerülő kérdésre. Úgy vélem azonban, a legfontosabbakban mindenképpen egyetértésre kell jutnunk. Ennek érdekében is kívánatos, hogy a tárgyalásokon a tényszerűség, a problémák megoldására irányuló, építő szándék érvényesüljön. A deklarációkat, a szónoki párbajokat hagyjuk inkább a választási kampány idejére. Nem látom például előrevivőnek, ha tovább folytatjuk a vitát akár az asztal formájáról, akár a tárgyalófelek eltérő pozíciójáról. Az érdemi tárgyalások kereteit rögzítő - mindenki által aláírt - megállapodás egyértelműen fogalmaz: ,,A tárgyalásokon részt vevő mindhárom felet azonos jogok illetik meg a konszenzus-formálás során,,. Ebből következik, hogy mindhárom fél számára elfogadható kompromisszumok, reális tervezetek kimunkálására van szükség. Annak érdekében, hogy az új alapokra helyezett politikai és gazdasági rendszer mielőbb működőképessé váljon. A demokratikus politikai átmenetre vonatkozó feladatok és elvek többé-kevésbé körvonalazódtak. A Magyar Szocialista Munkáspárt egyetért azzal, hogy az állam erőszakszervezetei maradjanak távol a napi politikai küzdelmektől, és tevékenységüket törvények szabályozzák. Gondoljunk azonban arra is, hogy a fegyveres testületek elleni hangulatkeltés még soha nem szolgálta a békés átmenetet. A Magyar Szocialista Munkáspárt támogatja a pártok azon törekvését, hogy megfelelő infrastruktúra biztosítsa számukra a politizálás méltányos feltételeit. A politikai átmenettel kapcsolatos legfontosabb törvények esetében - ilyenek például a párttörvény, az alkotmánybíróságról szóló törvény, a köztársasági elnöki intézmény létrehozása, valamint a választójogi törvény - meglehetősen előrehaladottak az előkészítő munkálatok. Ésszerű lenne, ha a már kidolgozott és nyilvánosságra hozott törvénytervezeteket tekintenénk tárgyalási alapnak. Természetesen bármely tárgyalófél új javaslatokkal is élhet. A gazdasági és szociális válság leküzdésének stratégiai kérdései - mint az adósságválság kezelése, a szerkezetátalakítás, az ezzel összefüggő foglalkoztatáspolitikai koncepció, a tulajdonreform, az antiinflációs politika, a bér- és szociálpolitika alapvető kérdései - további előkészítő munka után formálódhatnak csak napirenddé. A tét nem csekély. A most új szakaszba lépő tárgyalásokkal lényegében azt kell megalapoznunk, hogy a választások után, minél több kérdésben, közösen vállalható programokkal rendelkezzünk. (folyt.köv.)
1989. június 13., kedd 18:31
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|