 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Megkezdődtek a politikai egyeztető tárgyalások (5. rész)
|
A tárgyilagos tényfeltárásnak nemcsak a ma sokat vitatott
politikai eseményekre és közéleti személyiségek munkásságára, hanem
gazdasági válságunk okaira is ki kell terjednie. Az ország
eladósodása például olyan történelmi örökség, amellyel ma minden
összefügg, és ami mindent meghatároz. Tagadhatatlan, hogy rossz
beruházási döntések, a gazdasági növekedés voluntarista túlzásai nem
csekély szerepet játszottak a mai nehéz helyzet kialakulásában. De
az igazsághoz az is hozzátartozik - bár helyzetünket ez nem könnyíti
-, hogy a világ országainak döntő többsége a miénkhez hasonló,
súlyos gazdasági gondokkal küzd. Közöttük nagy számban olyanok,
amelyekben nem kommunista párt van hatalmon. Azt is látnunk kell,
hogy a gazdasági modernizációt, a szerkezetátalakítást sikeresen
végrehajtó országok is konfliktusok sorát vállalták és társadalmi
feszültségek közepette fejlődnek.
A Magyar Szocialista Munkáspárt fontosnak tartja, hogy a
gazdaság stratégiai kérdéseiről a résztvevők mindezek ismeretében
tárgyaljanak: a gazdasági és szociálpolitikai tennivalók, megoldásuk
módozatai ugyanis hosszabb távon is attól függnek, hogy a nemzetközi
kötelezettségek teljesítése milyen mozgásteret enged a politika
számára.
A súlyos gazdasági helyzetből való kitörés határozott
kormányzást és cselekvésre ösztönző társadalmi légkört, közös
akaratot igényel. Az elvont reform-retorika helyett alapos szakmai
egyeztetésekre, politikai kompromisszum-keresésre van szükség egy
távlatos gazdasági stratégia kimunkálásához, a stabilizáció és a
dinamikusabb fejlődés érdekében.
A Magyar Szocialista Munkáspárt ezért is indokoltnak látja, hogy
a gazdaság stratégiai kérdései a demokratikus jogállamba való
átmenettel azonos súllyal szerepeljenek a tárgyalásokon. A Magyar
Szocialista Munkáspártot e kérdésben nem a felelősség áthárításának
- amúgy sem reális - szándéka vezérli. Sokkal inkább az a
felismerés, hogy a békés politikai átmenet a többpártrendszerre csak
akkor nem vezet destabilizálódáshoz, az állam és a gazdaság
működésképtelenné válásához, ha társadalmi megegyezés születik a
terhek méltányos elosztásáról. Ellenkező esetben nyilvánvalóan
teljesíthetetlen anyagi követelések eszkalációjával kell
szembenéznünk. A követelések és tiltakozások lavinája megbéníthatja
az ország életét, veszélyeztetheti a gazdasági konszolidációhoz
nélkülözhetetlen politikai stabilitást. Gondosan mérlegelnünk kell
tehát, hogy milyen további áldozatokat kérünk a társadalom egyes
rétegeitől, milyen gazdasági - és nem retorikai - fedezetet tudunk
nyújtani a lakosságtól kért ,,hitelekért,,. (folyt.köv.)
1989. június 13., kedd 18:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|