|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődtek a politikai egyeztető tárgyalások (4. rész)
|
Határozott szándékunk, hogy minden vonatkozásban szakítunk a sztálini modell maradványaival. A Magyar Szocialista Munkáspárt, együtt más politikai erőkkel, olyan demokratikus és szocialista jogállam kiépítésére törekszik, amely a nép akaratát juttatja érvényre. A közmegegyezésen alapuló gazdasági és politikai reformlépésektől azt várjuk, hogy sikerül kitörni a gazdasági válságból, s a végleges perifériára szorulás helyett, közelíteni tudunk a világ fejlettebb régióihoz. A béke és a humanizmus egyetemes értékei mellett, szocialista, egyszersmind sajátosan magyar megoldásokat keresünk. Szövetségesi kötelezettségienket tiszteletben tartjuk, egyúttal a tömbök nélküli Európa megteremtésén fáradozunk. Az új Magyarországért most kezdődő közös munka természetesen nem azt jelenti, hogy a kialakult gazdasági és politikai válságért közös a felelősségünk. A Magyar Szocialista Munkáspártnak vállalnia kell kormányzópárti múltját, s azt, hogy tárgyilagosan feltárja a közelmúlt politikai gyakorlatának tanulságait. E tényfeltárásnak mindenekelőtt hitelesnek kell lennie, amelyben a korábbi leegyszerűsítéseket nem válthatja fel egy másfajta, ellenkező előjelű sematizmus. Világossá tesszük tehát, hogy mi az, amit vállalunk azt elmúlt időszak örökségéből, és mivel kívánunk szakítani. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy a közelmúltunkkal való ilyen szembenézést éppen a mi pártunk kezdeményezte. Az elmúlt négy évtized teljes elutasítását több okból sem fogadhatjuk el. Egyrészt azért nem, mert e négy évtized távolról sem egységes korszaka a magyar történelemnek. Mélypontjairól, tragédiáiról ma sokat hallunk. Arról azonban már keveset vagy úgyszólván semmit, hogy az elmúlt évtizedek reformtörekvései nélkül sem 1988 májusára, sem a mostani, minőségileg új szakaszra nem kerülhetett volna sor. Azt is látnunk kell, hogy a kompromisszumos, gyakran visszarendeződő, korlátozott reformpolitika végeredményben erősebbnek bizonyult a visszahúzó erőknél. Bár nem mindig volt képes áttörni a hazai és nemzetközi akadályokat, a reform mégis gondolkodásunk szerves részéve vált. A hiteles történelmi képre nemzeti önbecsülésünk miatt is szükség van. Ha napi politikai céloktól vezérelten, csak a hibákról, bűnökről szólunk, ezzel komolyan veszélyeztetünk mindenfajta kibontakozást. A kibontakozáshoz ugyanis arra van szükség, hogy higgyünk a cselekvés értelmében, és - bizonytalanságtól sem mentesen - reméljük és akarjuk a sikert. (folyt.köv.)
1989. június 13., kedd 18:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|