|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal megállapodása az érdemi politikai tárgyalások megkezdéséről (4. rész) (OS)
|
A nyitó plenáris ülésre 1989. június 13-án (kedd) az Országház Vadásztermében kerül sor. A teljes ülésen az Országgyűlés elnöke elnököl. A három tárgyalófél képviselőjének azonos időtartamú felszólalási lehetőséget biztosít. A plenáris nyitó ülésen a tárgyalófelek szándéknyilatkozatot tesznek. A továbbiakban munkabizottságokat hoznak létre. b/ A megállapodásokat a napirendre tűzött témák szerint kialakított munkabizottságok készítik elő. A bizottsági munkára a plenáris ülésekre vonatkozó elvek értelemszerűen alkalmazandók. Az egyes munkabizottságok - szakértők bevonásával - albizottságokat is létrehozhatnak. c/ A jogszabályok tervezeteinek előkészítése a kormányzati szervek bevonásával történik. A politikai egyeztető tárgyalások ideje alatt sor kerülhet a tervezetek társadalmi vitájára is. A végleges dokumentumokat a plenáris ülés fogadja el. A munkabizottságok által kidolgozott javaslatok akkor terjeszthetők a teljes ülés elé, ha azokat a tárgyalófelek képviselői kézjegyükkel ellátták. A jóváhagyott okmányt a delegáció vezetői írják alá, s ezt követően gondoskodnak a nyilvánosságra hozatalról. Minden ülésről jegyzőkönyv készül, amely a tárgyalások megszakadása esetén nyilvánosságra hozható. d/ A döntéshozatal a kölcsönös érdekeltség és a konszenzus elvére épül. Ha valamely részletkérdésben véleményeltérés marad fenn és ez az érintett tárgyalófél megítélése szerint nem érinti a megállapodás lényegét, a konszenzus létrejöhet. e/ A plenáris ülések a sajtó számára nyilvánosak. A munkabizottságok azonban zárt ajtók mögött dolgoznak. Biztosítani kell, hogy a közvélemény rendszeres és érdemi tájékoztatást kapjon a tárgyalások menetéről. A tárgyalófelek időről időre közös közleményt adnak a Magyar Távirati Irodának. Különnyilatkozat kiadására csak akkor kerül sor, ha a tárgyalások megszakadnak, illetve ha nem sikerül közös nyilatkozatban megállapodni. Ez azonban nem érinti a felek azon jogát, hogy a napirenden szereplő kérdések tartalmáról nyilatkozzanak. f/ A felek szükségesnek tartják, hogy a tárgyalásokkal összefüggő kiadásokat az állami költségvetés fedezze. Ez tartalmazhatja az ügyiratkezelés, sokszorosítás, postázás, az értekezletek szervezésének költségeit, valamint a munkába bevont szakértők díjazását. Budapest 1989. június 10. (folyt. köv.)
1989. június 11., vasárnap 16:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|