|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
MSZMP-ellenzék
|
München, 1989. június 11. (SZER, Világhíradó) - Tegnap Budapesten az MSZMP a hozzá közelálló társadalmi szervezetek csoportja és az Ellenzéki Kerekasztal megállapodást írt alá arról, hogy kedden megkezdik a tárgyalásokat. A megállapodásból hallanak részleteket. Az első rész így kezdődik: - A nemzetet sújtó politikai és gazdasági válságból való kilábalás, valamint a hatalmi viszonyok demokratikus átalakítása szükségessé teszi valamennyi, a jövőért felelősséget vállaló politikai tömörülés párbeszédét. A válság leküzdése, a többpártrendszer megteremtése csak a demokratikus erők megegyezésével érhető el. Mindez feltételezi a közös érdekek és törekvések figyelembevételét, valamennyi résztvevő megegyezési szándékát, a bizalmat és az önmérsékletet. A nemzet sorsa az alkotmányosság követelményeinek tiszteletbentartásával, az erőszak határozott elutasításával fordulhat jóra. Közös érdek, hogy a társadalmi konfliktusokat az európai politikai kultura általánosan elfogadott normái szerint közmegegyezéssel oldjuk meg. Az egypártrendszerből a képviseleti demokráciába való átmenet, a jogállam megteremtése szabad választások útján valósítható meg. - A rendezőelvek közül az első három: A hatalom alapja a népfelség. A szuverénitását egyetlen politikai erő sem sajátíthatja ki, nem nyilváníthatja magát a népakarat egyedüli letéteményesének, és nem törhet a politikai jogok alkotmányellenes korlátozására. A közakaratnak előzetes megkötöttségek nélküli szabad választáson kell megnyilvánulnia, amelynek eredményei mindenkit köteleznek , és amelyekből semmilyen, az alkotmányosság követelményeinek megfelelő politikai szervezet nem zárható ki. A válságból való kibontakozás, a demokratikus átmenet megvalósítása, a politikai konfliktusok megoldása csak békés, erőszakmentes módon történhet. (folyt.)
1989. június 11., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- MSZMP-ellenzék - 1. folyt.
|
Egyetlen társadalmi szervezet sem rendelkezhet közvetlenül a fegyveres testületek felett. - A megállapodás második része meghatározza: a politikai egyeztető tárgyalásokon három tárgyalófél vesz részt a politikai megállapodások kialakításában. Az egyik tárgyalófél az Ellenzéki Kerekasztal. Ennek résztvevői a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazda- Földmunkás és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége, valamint a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, mint megfigyelő. - A második tárgyaló fél: a Magyar Szocialista Munkáspárt. - A harmadik tárgyaló fél a következő társadalmi szervezetek és mozgalmak csoportja: A Baloldali Alternatíva Egyesülés, a Hazafias Népfront, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, a Magyar Nők Országos Tanácsa, a Münnich Ferenc Társaság, és a Szakszervezetek Országos Tanácsa. - A tárgyaláson résztvevő mindhárom felet azonos jogok illetik meg a konszenzus-formálás során. Mindhárom felet egy-egy szóvivő képviseli, aki az illető tárgyalófél nevében egy véleményt fejt ki. Az Ellenzéki Kerekasztal maga állapítja meg delegációjának létszámát és összetételét. A plenáris ülések a sajtó számára nyilvánosak, a munkabizottságok azonban zárt ajtók mögött dolgoznak. Biztosítani kell, hogy a közvélemény rendszeres és érdemi tájékoztatást kapjon a tárgyalások menetéről. - Részleteket hallottak abból a megállapodásból, amelyet az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal kötött. +++
1989. június 11., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|