|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal
|
London, 1989. június 10. (BBC, Panoráma) - Kéthónapos huzavona után az ellenzék és az MSZMP formális megállapodásra jutott az ország jövőjével foglalkozó politikai megbeszélések feltételeiről. Ma aláírták a tárgyalási feltételekről kötött egyezményt, miután mindkét fél, az MSZMP, és a 8 alternatív pártot és mozgalmat képviselő kerekaszal bizonyos engedményeket tett. Az MSZMP megígérte, hogy a tárgyalásokon megkötött egyezményeknek kötelező erejük lesz és végre fogják hajtani őket. Az ellenzék viszont beleegyezett, hogy egy harmadik fél is részt vehessen a tárgyalásokon, bár a szakszervezeteket, nőszövetséget és hasonló testületeket nem tartja a párttól függetlennek. Maguk a tárgyalások kedden kezdődnek meg és mindenekelőtt a szabad és demokratikus választás feltételeinek megteremtésével, az új alkotmánnyal és a gazdasági válság megoldásával fognak foglalkozni. Az ellenzék egyik szóvivője az egyezmény aláírása után azt mondotta: - Magyarországnak most végre alkalma nyílik, hogy kikerüljön a kátyúból, amelybe a jelenlegi politikai vezetőség juttatta az országot. A nép 40 év óta először adhat kifejezést kívánságainak a választásokon. Az ellenzék csak egyenlő esélyekkel hajlandó indulni a választáson és ehhez ki kell egyenlíteni a kommunisták jelenlegi előnyeit - mondotta az ellenzéki szóvivő. Fejti György, az MSZMP szóvivője rámutatott, hogy a tárgyalásokon csak részleges egyezségre lehet számítani. A párt azonban fel fogja használni nagy parlamenti többségét arra, hogy az országgyűléssel elfogadtassa a megállapodásokat. Fejti szembehelyezkedett Tölgyesi Péter ellenzéki szóvivő állításával, hogy a kommunisták csak a felelősséget akarják megosztani, de nem a hatalmat. +++
1989. június 10., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|