|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Az Új Márciusi Front közgyűlése
|
München, 1989. június 10. (SZER, Világhíradó) - A budai Vigadó nagytemében mintegy 350 főnyi közönség jelenlétében június 10-én délelőtt 10 órakor nyílt meg a közgyűlés, mely az Új Márciusi Front szervezetté alakulását volt hivatott kimondani. A közgyűlés még tart, amikor ezt a tudósításomat továbbítom, de feladatát minden jel szerint be fogja tölteni és elfogadja az előterjesztett alapszabályt, majd megválasztja a vezetőséget. A láthatólag torlódó események közepette az Új Márciusi Front közgyűlése is esemény, azonban megítélésem szerint aligha olyan súlyú, hogy a fő áramlatokat erőteljesen befolyásolhatná. Annál is kevésbé, mivel a budai Vígadóban ma délelőtt szemlátomást olyan értelmiségiek voltak többségben, akik a demokráciát és az azzal járó politikai türelmet nagyra értékelik ugyan, azonban inkább a meditációt kedvelik, mintsem a politikai cselekvést. Jeles koponyák és tekintélyes nevek szép számban vonultak fel ide. Hogy csak néhányat említsek, a bevezető előadást tartó Vitányi Iván után hozzászólt Vámos Tibor akadémikus, Lázár István, a Valóság című folyóirat egyik szerkesztője, D. Szűcs Júlia, aki az új Mozgó Világot szerkeszti, Bihari Mihály politológus és számos más filozófus, történész, művész. Súlyt kívánt adni az eseménynek a rendezőség Pozsgay Imre és Szűrös Mátyás meghívásával, akik el is jöttek és felszólaltak. Valamivel később követte őket a mikrofonnál Nyers Rezső, akit nem kellett külön meghívni, lévén ő a házigazdák egyike. Mindazonáltal egy valami nem derült ki a vitából. - A lényeg. Sem politikai értelemben, sem szervezeti tekintetben. Hadd kezdjem az utóbbival A javasolt alapszabály értelmében az Új Márciusi Front a maga jellege szerint szellemi mozgalom és egyben politikai klub. (folyt.)
1989. június 10., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Új Márciusi Front - 1. folyt.
|
Pontosabban, politikai klubok hálózata kíván lenni és mint ilyen, viták, fórumok megrendezésével óhajtja szolgálni a helyi, a regionális és az országos konfliktusok nyilvánosságát és toleráns megoldását. Ám az sem az alapszabályból, sem a vitából nem világlott ki, miért kell ezért egy szervezetté alakulnia, amikor pedig a meglevő keretek között is megvan erre a lehetőség. Arról már nem is szólva, hogy szerte Budapesten és az országban a legkülönbözőbb szervezetek és csoportok rendeznek politikai vitákat hasonló célokkal. Ami az Új Márciusi Front működésének politikai tartalmát illeti, az alapszabály bevezető része Vitányi Iván előadásával összhangban így fogalmaz: Tevékenységét általános érvényű elvek szabják meg. Ezek a szabadelvűség, az erőszakmentesség, a demokrácia és a szociális igazságosság. Célja olyan jogállam, garanciákkal rendelkező demokratikus társadalom, amelyben a szocialista mozgalmak egyenlőség- eszménye a politikai radikalizmus szabadság-tradícióival egyesülve teremti meg a közjó és a gazdasági felzárkózás feltételeit. Nos, ez bármennyire rokonszenves, de túlságosan általános. Mi választja el például a szociáldemokráciától, vagy a Szabad Demokraták Szövetsége balszárnyától, vagy másfelől az MSZMP-ben formálódó reformkörök elgondolásaitól? Pozsgay Imre üdvözlő szavaiból nem kaptunk választ arra, miben áll a különbség az Új Márciusi Front és a Pozsgay által kezdeményezett Mozgalom a demokratikus Magyarországért céljai között. Az ugyan elhangzott, hogy a két szervezet egymásnak természetes szövetségese, ám arról senki sem szólt, hogy valami különbségnek is lennie kell, ami különállásukat indokolja. Rövid, de ezúttal velőtlen felszólalásában Bihari Mihály sem árulta ezt el. Nyers Rezső, aki elmondta, hogy a politikai élet pártokban való szerveződésével szembeni ellenszenv a politikai kultúra kezdetleges voltának a jele és hogy ezt a ellenszenvet semmiképpen nem szabad erősíteni, egyébként jobbára ugyancsak a tolerancia közhelyeit hangoztatta. +++
1989. június 10., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|