|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Az Új Márciusi Front közgyűlése
|
München, 1989. június 10. (SZER, Világhíradó) - A budai Vigadó nagytemében mintegy 350 főnyi közönség jelenlétében június 10-én délelőtt 10 órakor nyílt meg a közgyűlés, mely az Új Márciusi Front szervezetté alakulását volt hivatott kimondani. A közgyűlés még tart, amikor ezt a tudósításomat továbbítom, de feladatát minden jel szerint be fogja tölteni és elfogadja az előterjesztett alapszabályt, majd megválasztja a vezetőséget. A láthatólag torlódó események közepette az Új Márciusi Front közgyűlése is esemény, azonban megítélésem szerint aligha olyan súlyú, hogy a fő áramlatokat erőteljesen befolyásolhatná. Annál is kevésbé, mivel a budai Vígadóban ma délelőtt szemlátomást olyan értelmiségiek voltak többségben, akik a demokráciát és az azzal járó politikai türelmet nagyra értékelik ugyan, azonban inkább a meditációt kedvelik, mintsem a politikai cselekvést. Jeles koponyák és tekintélyes nevek szép számban vonultak fel ide. Hogy csak néhányat említsek, a bevezető előadást tartó Vitányi Iván után hozzászólt Vámos Tibor akadémikus, Lázár István, a Valóság című folyóirat egyik szerkesztője, D. Szűcs Júlia, aki az új Mozgó Világot szerkeszti, Bihari Mihály politológus és számos más filozófus, történész, művész. Súlyt kívánt adni az eseménynek a rendezőség Pozsgay Imre és Szűrös Mátyás meghívásával, akik el is jöttek és felszólaltak. Valamivel később követte őket a mikrofonnál Nyers Rezső, akit nem kellett külön meghívni, lévén ő a házigazdák egyike. Mindazonáltal egy valami nem derült ki a vitából. - A lényeg. Sem politikai értelemben, sem szervezeti tekintetben. Hadd kezdjem az utóbbival A javasolt alapszabály értelmében az Új Márciusi Front a maga jellege szerint szellemi mozgalom és egyben politikai klub. (folyt.)
1989. június 10., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|