 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Aláírták az MSZMP és az EK megállapodását (4. rész)
|
Kérdésekre válaszolva elmondották, hogy az első plenáris ülés
június 13-án, kedden 17 órakor a Parlament Vadásztermében kezdődik
Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés elnökének részvételével. Erről a
televizió helyszíni közvetítést ad. Fejti György azt is elmondta,
hogy a kormányzat politikai és gazdasági szakértői is részt vesznek
a bizottságok munkájában. Még vita van a politikai és a gazdasági
csomag tartalmáról. Szerinte mindkét kérdés egyformán fontos, mert
nemcsak a politikában, hanem a szociális szférában is
robbanásveszély fenyeget, ha a válságot nem sikerül kezelni.
Tölgyessy Péter elmondta, hogy az EK, szemben az MSZMP-vel, nem két,
hanem hét albizottság felállítását látja szükségesnek. Ezek közül az
egyik foglalkozna a gazdasággal, de főleg a stratégiai kérdésekkel,
a többi a politikai kérdéseket tárgyalná. A napi konfliktusok
kezeléséről a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, amely
akárcsak az EK-ban, a mostani tárgyalásokon is megfigyelőként vesz
részt, a kormánnyal tárgyalna. Kósáné Kovács Magda hozzátette, hogy
a több mint négy millió taggal rendelkező SZOT nagy hangsúlyt kiván
helyezni a gazdasági problémákra, ugyanakkor a politikai kérdések
megvitatásában csak megfigyelőként venne részt.
Az MTI kérdésére az MSZMP delegációjának személyi összetételéről
Fejti György annyit árult el, hogy a várhatóan három tagú
tárgyalócsoportot Grósz Károly vezeti, s tagja lesz az egyik
államminiszter is. Az EK még nem tudja, hogy 9, vagy 18 főnyi
delegációval képviselteti magát a plenáris üléseken.
Tölgyessy Péter hangsúlyozta, hogy a politikai tárgyalásokat jó
lenne felgyorsítani, hogy a párttörvényről, az alkotmány és a Btk
módosításáról június 27-ig megállapodás szülessen. Ugyanis akkor
kerülnének ezek a törvénytervezetek a parlament elé. Utalt az aláírt
megállapodásnak azon pontjára, amely kimondja, hogy a törvényalkotás
nem előzheti meg a politikai megállapodásokat. Arra a kérdésre, hogy
a parlament, amelyben többségben vannak az MSZMP tagjai, elfogadja-e
majd a politikai tárgyalásokon hozott döntéseket, Fejti György
elmondta, hogy az MSZMP közvetett eszközökkel kivánja a közös
akaratot érvényesíteni. Elhangzott az is, hogy az érdemi
tárgyalásoknak legkésőbb a választásokig be kell fejeződnie. A
választások időpontja is a megbeszéléseken dől majd el, de
nagymértékben függ attól is, hogy az ellenzék mennyiben tanúsít
önmérsékletet a jelenlegi kormánnyal szemben. Ha sorozatosan
kétségbe vonja intézkedéseit, akkor valószínűleg hamarabb lesz
szükség választásokra - mondta az MSZMP KB titkára. (folyt.köv.)
1989. június 10., szombat 19:31
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|