|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
A Hazafias Népfront budapesti értekezlete (1. rész)
|
1989. június 10., szombat - A Hazafias Népfront budapesti értekezletét - 500 küldött részvételével - szombaton tartotta meg az MSZMP Budapesti Bizottsága Politikaia Propaganda és Művelődési Központban.
Peják Emil, a HNF budapesti bizottságának vezető titkára vitaindítójában elmondta, hogy a kerületi tanácskozások részvevői a népfrontot, a közélet nélkülözhetetlen fórumának tartották. A legtöbben egyetértettek azzal, hogy őrizzék meg a Hazafias Népfront elnevezést, bár akadtak, akik a Magyar Nemzeti Tömörülés vagy a Nemzeti Demokrata Mozgalom nevet javasolták. Peják Emil a múltról szólva kiemelte: a népfront mindig is olyan mozgalomként működött, amelyben helyet kaptak az egymásnak ellentmondó nézetek. A szervezet legitimitását most sem a pártoktól, hanem a néptől kell megkapnia. A vitában felszólalók úgy vélekedtek: a népfront minden magyar állampolgár politika, közéleti fórumává váljon, a ,,csendes többség,, érdekeit képviselje. Ennek érdekében meg kell válni a hitelét vesztett vezetőktől. A népfront-tisztségviselők ne lehessenek egyetlen párt választott vezetői se. A népfront is sokak bizalmát elveszítette - ismerte be Keszler Pál, a budapesti népfrontbizottság alelnöke - pedig ha valahol, ebben a szervezetben létezett pluralizmus. Mindez azzal magyarázható, hogy sok, a mozgalomra erőltetett silány feladatot is el kellett látniuk. Súlyos társadalmi válság alakult ki - kezdte felszólalását Huszár István elnök-főtitkár. Nemzeti érdek a válságos helyzetből tragédia nélkül megtalálni a kivezető utat. Ezért nagyon fontos, hogy minden felelős politikai erő a békés átmenetet kívánja szolgálni. Ennek jele, hogy a politikai egyeztető tárgyalások megkezdődtek, amelyekben részt vesz a HNF is. (folyt.köv.)
1989. június 10., szombat 16:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Hazafias Népfront budapesti értekezlete (2. rész)
|
Ugyanakkor nem nem szabad hagyni, hogy a régi és az új politikai elitek a társadalom feje felett egyezkedjenek. Többen foglalkoztak a Demokratikus Magyarországért nevű, újonnan alakult mozgalommal. Voltak akik úgy vélekedtek: a mozgalom megalakulása súlyosan érninti a HNF-et, akárcsak az, hogy Pozsgay Imre a Demokratikus Magyarországért mozgalomhoz csatlakozott. Az MSZMP szakít gyámkodó, atyáskodó, irányító tevékenységével - ismertette álláspontját Barabás János, az MSZMP budapesti bizottságának titkára. A Hazafias Népfront közreműködése számunkra nélkülözhetetlen - fogalmazta meg Bielek József, a Fővárosi Tanács elnöke. Egyúttal felajánlotta, hogy szeptemberben ezzel az értekezlettel szívesen megvitatja Budapest várospolitikájának kérdéseit. A felszólalók nagy része abban értett egyet, hogy a többpártrendszerű társadalomban a politikai pártokon kívül maradó, senki más által nem képviselt polgárok érdekeiért tevékenykedjenek. Az értekezlet állásfoglalást fogadott el az erőszak ellen, amelyben leszögezi: a jogos követelések érvényesítéséért folyó küzdelem hatalmi harcba való átcsapása sem lehet ok a hadseregnek a fegyvertelen tömeg elleni bevetésére. Annak a kívánságuknak adtak hangot az értekezlet részvevői, hogy június 16. legyen a nemzeti megbékélés, a társadalmi egymásra találás, az erőszakot száműző igazi nemzeti összefogás napja. (folyt.köv.)
1989. június 10., szombat 16:58
|
Vissza »
|
|
A Hazafias Népfront budapesti értekezlete (3. rész)
|
Több órás vita után a Hazafias Népfront budapesti értekezlete megválasztotta az Országos Tanács budapesti tagjait és a népfront IX. kongresszusának fővárosi küldötteit, valamint a budapesti bizottság tisztségviselőjét. Az elnök Zay László újságíró, a Magyar Nemzet szerkesztőbizottságának tagja, alelnök Szabó György író, a Magyar Nemzet rovatvezetője lett. Vezető titkárnak Fischl Erikát választották meg. (MTI)
1989. június 10., szombat 17:26
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|