|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Ülés tartott az MSZBT Országos Elnöksége (1. rész)
|
1989. június 9., péntek - A Magyar-Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége is csatlakozik azokhoz a felhívásokhoz, amelyek június 16-át a kegyelet, a nemzeti megbékélés jelképének tekintik - hangzott el a társaság vezető testületének pénteken a Parlamentben megtartott ülésén, amelynek napirendjén a magyar-szovjet kulturális kapcsolatok megújítása, valamint az MSZBT tevékenységének áttekintése szerepelt. A tanácskozáson egyébként döntöttek: decemberre összehívják a társaság tisztújító IX. országos értekezletét.
Apró Antal elnök megnyitójában megemlékeztetett az MSZBT jogelődjének, a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság 44 évvel ezelőtti megalakulásáról. Sudár Iván titkár, az MSZBT-nek a magyar-szovjet kulturális kapcsolatok megújítását szolgáló teendőit elemző előadásában Rámutatott: a 80-as évek közepétől javultak a sokrétű együttműködés politikai feltételei. Magyarország és a Szovjetunió viszonyában erősödött az összhang, a bizalom, az egymás sikereiben való kölcsönös érdekeltség. Mindettől is vezérelve vállalt részt az MSZBT - hazafias és internacionalista mozgalomként - az orosz-szovjet kultúra fejlesztéséből. A társaság együttműködve a Szovjet-Magyar Baráti Társasággal az egymás kulturális életébe való alapos tájékozottsággal, az arra épülő színvonalas népszerűsítő tevékenységgel tehet legtöbbet a szellemi kézfogásért. A titkár a továbbiakban a Szovjetunió kárpátaljai területén megélénkült szellemi élettel összefüggésben kiemelte: az MSZBT szándéka, hogy az SZKTH-val együttműködve a kárpátaljai kulturális értékek iránti megnövekedett magyar érdeklődés kielégítéséhez az igazi értéket képviselő alkotások bemutatásával járuljon hozzá. Ebben számít a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az SZMBT ungvári tagozata közreműködésére is. Az országaink közötti kulturális államközi kapcsolatok jövőben alakulásáról szóló korreferátummal kapcsolódott a témakörhöz Pusztai Ferenc művelődési miniszterhelyettes, hangsúlyozva, hogy változatlanul alapvető érdekünk a Szovjetunióhoz és a környező országokhoz fűződő szellemi kapcsolatok ápolása, de ehhez új munkastílus, új ösztönzők szükségesek. (folyt.köv.)
1989. június 9., péntek 18:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|