 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Üröm és Pilisborosjenő nem enged
|
1989. június 3., szombat - Újabb tiltakozó falugyűlést tartottak szombaton Üröm és Pilisborosjenő lakói, mert elfogadhatatlannak tartják mindazt, ami a két falu közé tervezett, 400 kilovoltos távvezeték és az M0-ás autópálya ügyében az elmúlt másfél év alatt történt. A két község társadalmi bizottsága, valamint a Duna Kör helyi csoportja által szervezett falugyűlésen a felszólalók elkeseredetten szóltak arról, hogy a tavaly augusztus óta húzódó tárgyalások és egyeztetések végén a távvezeték gyakorlatilag ugyanazon a helyen halad, mint ami ellen tiltakoztak.
Mint mondották, ez a döntés azon az egyeztető tárgyaláson
született, ahol a módosított nyomvonalak közül kellett volna
választani. A két falu által támogatott változatot a Fővárosi Tanács
képviselői nem fogadták el, így kompromisszum híján a Pest Megyei
Tanács elnökhelyettese gyakorlatilag az eredeti nyomvonalra (attól
150 méterre keletre) adta meg az építőknek a területfelhasználási
engedélyt. Ezt a döntést az érintett falvak lakói nem fogadták el,
és a nagyközségi közös tanács megfellebbezte.
Eközben a Duna Kör helyi szervezete a tervek felülvizsgálatára
független szakértői csoport létrehozását kérte, majd ez év március
31-én több mint ezer aláírással ellátott levelet küldtek Derzsi
András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszternek, ebben is
sürgetve a független szakértői bizottság létrehozását. A levélre
ugyan nem érkezett válasz, de ezen a héten a két község
országgyűlési képviselőinek részvételével tárgyalások kezdődtek a
minisztérium illetékeseivel. Itt elsősorban ugyan az autópálya
ügyéről volt szó, de a községek képviselői ígéretet kaptak a
független szakértői csoport létrehozására is.
A Pest Megyei Tanács határozata ellen benyújtott fellebbezést az
Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet
elutasította. Mint a falugyűlésen elhangzott, már csak egyetlen
fórum maradt, ahová fordulhatnak: az Ipari Minisztérium, ahová
felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be. Horváth Ferenc ipari
miniszter ígéretet tett a gyors döntésre, és arra, hogy amíg ez meg
nem születik, az építkezést felfüggesztik. A falugyűlés szónokai
hangsúlyozták, hogy nem emberek és személyek ellen harcolnak, hanem
az ellen a múltból ittmaradt döntési mechanizmus ellen, amely
lehetővé teszi, hogy a hivatal emberek sorsáról döntsön a
megkérdezésük nélkül. (MTI)
1989. június 3., szombat 18:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|