|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Ujjáalakult a Magyar Olimpiai Bizottság ... (6. rész)
|
A fordulatot jelentő felszólalás után Molnár István, a MOB alapszabályának módositását előkészitő bizottság elnöke is érveket sorakoztatott fel. Felhivta a figyelmet arra, az ujjászerveződést erősen neheziti az a tény, hogy azt az érvényben lévő - megkövesedett, nagy részében átformálásra váró - alapszabály szellemében kell elvégezni. Mezei Gyula, az olimpiai sportfórum elnöke ezután szavazást javasolt, annak eldöntését, hogy legyen-e ujjáalakulás, vagy napolják-e el azt. A fórum nagy szótöbbséggel igent mondott, mindössze öten éltek az ellenszavazat lehetőségével, s nyolcan tartózkodtak. Hozzá kell tenni, hogy az 564 meghivott közül 400-an sem vettek részt a fontos eseményen. Miután pedig a legfontosabb kérdés eldőlt, sor kerülhetett a jelölőlista elmélyült tanulmányozására. A fórum résztvevői külön-külön vizsgálták meg az olimpiai bajnokok és olimpiai érdemérmesek névsorát, a szakszövetségek küldötteinek listáját és igy tovább, mig el nem jutottak a tiszteletbeli tagságra jelöltekig. Ujjáalakult a MOB, amelynek tagjai az uj alapszabályból azonnal elfogadták azt a részletet, hogy a 17 tagura tervezett elnökségbe pályázni kell, azon belül az elnöki, az alelnöki és a főtitkári tisztekre is. Kandidációt 1989 junius 14-ig fogadnak el, majd 72 órával később, junius 17-én sor kerülhet a MOB vezetőségválasztó ülésére. x x x Az ujjáalakult Magyar Olimpiai Bizottság, amely mandátumát 1989 - 1992 között élvezi: Olimpiai bajnok és az Olimpiai Érdemrenddel kitüntetettek közül: Borkai Zsolt, Buda István, Csermák József, Darnyi Tamás, Gerevich Aladár, Gyarmati Dezső, Gyulai Zsolt, dr. Kárpáti György, Kárpáti Rudolf, Kovács Pál, Martinek János, Németh Angéla, Novák Dezső, Papp László, dr. Parti János, dr. Temes Judit, Zsivótzky Gyula. (folyt.köv.)
1989. május 27., szombat 17:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|