|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Az Ellenzéki Kerekasztal nyilatkozata (1. rész) (OS)
|
1989. május 25., csütörtök - Mint az Ellenzéki Kerekasztalt alkotó szervezetek - a szabad választások útján megvalósítandó demokratikus átalakulás érdekében - változatlanul készek vagyunk tárgyalni a hatalom tényleges birtokosaival. Üdvözöljük az MSZMP-n belüli, a tárgyalások felújítását sürgető megnyilatkozásokat, megértéssel fogadjuk, ha a hatalmat gyakorló párt tárgyalóküldöttségében a Központi Bizottság meghatalmazottaiként a kormányzat és az Országgyűlés irányadó személyiségei is helyet kapnak. A közvélemény hiteles tájékoztatása érdekében ezúttal is jelezzük: nem felel meg a valóságnak az MSZMP egyes tisztségviselőinek az a - sajtóban közzétett - megállapítása, miszerint a technikai tárgyalások a Központi Bizottság legutóbbi ülése óta azért szünetelnek, mert az MSZMP várja a különböző szervezetek válaszát a KB kezdeményezésére. Az Ellenzéki Kerekasztalban részt vevő szervezetek - amint az a május 12-i lapokból is kitetszik - postafordultával válaszoltak az említett - úgymond - kezdeményezésre. Azóta az MSZMP részéről hivatalos formában semmilyen, a tárgyalásokat előmozdító lépésre nem került sor. A választ - a hivatalosat - tehát a korábbi megbeszéléseket egyoldalúan berekesztő MSZMP vezetésétől mi várjuk. Rendkívül aggasztónak tartjuk, hogy a politikai tárgyalások elodázásával egyidőben az MSZMP, illetve kormánya semmivel sem indkolható sebességgel gyárt alapvető törvénytervezeteket, és terjeszti azokat a parlament elé, mintegy kész helyzetet kívánva teremteni a szabad választásokat követő korszakra. Most éppen egy ,,átalakulási,, törvény kerül az Országgyűlés asztalára, minden érdemi tájékoztatást, a képviselők felkészítését, még az úgynevezett társadalmi vitát is mellőzve, a szakmai körök alapvető ellenvetéseit figyelmen kívül hagyva. Az eljárásnak ez a módja csak azt célozhatja, hogy érdemi ellenvetések nélkül fogadtassék el egy olyan törvény, amely - mint azt már több szervezet is megfogalmazta - a vagyon feletti rendelkezés eddigi monopóliumát tulajdonosi monopóliummá változtatná, az ,,állami vagyonkezelőség,, létrehozásával pedig csak tovább erősítené az állami bürokráciát. Az aggodalmakat - amelyek hasonlóak a készülő földtörvénnyel kapcsolatban is - csak a tervezetnek a parlament napirendjéről való azonnali levétele oszlathatja el (folyt.köv.)
1989. május 25., csütörtök 17:33
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|