|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Törvényességi óvás - Demény Pál - Legfelsőbb Bíróság (2. rész)
|
Az 1946-os ítélet tényállása ezt követően rögzíti, hogy a vádlott továbbra is összeköttetésben állott a rendőrséggel. A politikai ügyekben nyomozó detektívek mint rendőrségi besúgót ismerték őt. 1944 nyarán szabad mozgást biztosító igazolványt is kapott, annak ellenére, hogy az akkori zsidótörvények korlátozó rendelkezései alá esett volna. Az ítélet ellen Demény Pál újrafelvételi kérelmet nyújtott be, amelyet a Budapesti Népbíróság ,,minden vizsgálat és tárgyalás nélkül,, elutasított. 1948 áprilisában az elítélt és védője újabb kérelmet nyújtott be, terjedelmes bizonyítási indítvánnyal együtt, amelyet ugyancsak elutasítottak. A legfőbb ügyész nemrég benyújtott törvényességi óvásában - egyebek között - rámutatott: Demény Pál a nyomozás során, majd a tárgyaláson azzal védekezett, hogy illegális baloldali tevékenységének védelme érdekében tartotta a kapcsolatot a rendőrséggel. Erről a mozgalom vezetőit folyamatosan tájékoztatta. A rendőrség tudomására hozott adatok többségében ismertek voltak és csak általános értékelést tartalmaztak. Az eljárás anyagában nem található olyan dokumentum, amely bizonyítaná, hogy Demény Pál besúgó lett volna. A kihallgatott tanuk szerint kizárólag az általános helyzetről adott tájékoztatást, konkrét tényekre nem tért ki, a felajánlott pénzt nem fogadta el. Demény Pál nem tájékoztatott olyan konkrét tényekről, vagy adatokról, amelyek közlésével tettese, vagy részese lett volna emberek törvénytelen kivégzésének vagy megkínzásának - rögzíti a törvényességi óvás. (folyt.köv.)
1989. május 23., kedd 14:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|