|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Kína: a diáktüntetések kronológiája (1. rész)
|
1989. május 18. csütörtök (MTI-Panoráma) - A reformpárti Hu Jao-pangnak, a KKP volt főtitkárának április 15-én bekövetkezett halála után diákmozgalom bontakozott ki Kínában - a politikai reformok követelése jegyében.
Április 17. és 20. között a diákok ezrei tüntetnek a Tienanmen téren; a valóságos ellenzéki fórumon "Éljen a demokrácia ", "Éljen a szabadság " kiáltások hangzanak el. A résztvevők száma 19-én már 100 ezer. A rendőrség kétszer beavatkozik, de erőszakot nem alkalmaz. Április 21. - A tüntetők megpróbálnak behatolni a parlament, az Országos Népi Gyűlés épületébe, amire a kommunista rendszer létrejötte (1949) óta nem volt példa; éjszaka több mint 200 ezer ember gyűlik össze a Tienanmen téren. Április 22. - Hu Jao-pang temetésének napján - a tüntetési tilalom ellenére - többezer diák a téren marad. Hsziánra is átterjednek a megmozdulások. A közép-kínai városban 130 rendőr megsebesül, 78 személyt letartóztatnak. Összetűzések Csangsában, tüntetések Sanghajban és Csengtuban. Április 24. - A pekingi egyetem diákjai sztrájkba lépnek, és jelszavaikban az ország vezetőinek lemondását követelik. Április 27. - Félmillió diák gyűlik össze a Tienanmen téren. Ez a legnagyobb tömegmegmozdulás a kulturális forradalom óta. Május 1. - A kínai vezetőség belemegy abba, hogy Marx, Engels, Lenin és Sztálin hatalmas arcképei nélkül ünnepeljenek, amire 1949. óta nem volt példa. Május 4. - Peking utcáin mintegy 300 ezer ember követeli, hogy kezdődjék párbeszéd a demokratizálásról. Hivatalos sajtószervek mintegy 50 újságírója csatlakozik a tüntető diákokhoz. (folyt.)
1989. május 18., csütörtök 15:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|