|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Koncepciós ügyek felülvizsgálata - Sajtótájékoztató az Igazságügyi Minisztériumban (4. rész)
|
Az újságírók megkérdezték, melyek azok az ügyek, amelyeket konkrétan vizsgálnak. Nyíri Sándor, a legfőbb ügyész helyettese elmondta: Demény Pál és Stomm Marcell altábornagy ügyében a legfőbb ügyész már óvást emelt. Rövidesen elrendelik a perújítási nyomozást a Pócspetri-ügyben. Befejezték a Nitrokémia- és Ferrotechnika-ügy iratainak vizsgálatát. Mindszenty József és társai ügyében a 80 dossziéból eddig 50-et sikerült tanulmányozniuk. László Jenő hozzáfűzte: konkrétan vizsgálják a Donáth-ügyet, a Grősz József kalocsai érsek, az Ordas Lajos evangélikus püspök, valamint Zsedényi Béla, az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke elleni eljárást, a gazdasági perek közül a Standard, a MAORT, a MFTR, a Földművelésügyi Minisztérium vezető tisztségviselői ellen folytatott eljárást, továbbá Peyer Károly, valamint Sólyom László ügyét, mivel ez utóbbiban az 1954-es rehabilitációs eljárásban nem született korrekt állásfoglalás. Feltehetően önállóan értékelik az úgynevezett szerzetes- és apáca-pereket, s a repülőtiszti ügyeket. A legfőbb ügyész helyettese Nagy Imre és társai ügyéről szólva - egyebek között - kiemelte: a felülvizsgálathoz dokumentumokat várnak a Szovjetunióból. A magyar kormánytól be kívánják szerezni a magyar-jugoszláv, illetve a magyar-román kormányközi megállapodást, az Elnöki Tanácstól és a kormánytól pedig az 1956. október 23. és november 4. közötti időszak dokumentumait, jegyzőkönyveit, kinevezési okiratait. Elmondta, hogy a Belügyminisztérium a tárgyalásokon készült 74 magnószalagot adott át a Legfőbb Ügyészségnek, ezek közül 35-öt már átmásoltak. Az 1958 júniusi tárgyalási napokról filmfelvétel is készült, ám ez még nem került elő. Amennyiben nem bukkannak a nyomára, vizsgálatot folytatnak, mikor, hol tűnhetett el. Egy újságíró az ártatlanul elítéltek kártérítéséről érdeklődött. László Jenő szerint minden bizonnyal erről is a vizsgálat végeztével előterjesztendő törvényjavaslat rendelkezik majd. Szólt az Igazságügyi Minisztériumba érkező állampolgári levelekről is. Amikor konkrét ügy felülvizsgálatát kérik a levélírók, a legfőbb ügyész, illetve a Legfelsőbb Bíróság elnöke megvizsgálja a törvényességi óvás lehetőségét. Zinner Tibor végezetül arról szólt, hogy a bizottság felveszi a kapcsolatot a Magyar Történelmi Társulattal, s szívesen fogadják minden hazai és külföldi történész segítségét is. A sajtótájékoztató végén Borics Gyula igazságügyi államtitkár kért szót, mivel vitákat kavart az 1956 december 20. és 1961 december 13. között halálra ítéltek és kivégzettek nemrég közzétett névsora. (folyt.)
1989. május 17., szerda 18:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|