|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Paksi válasz az ófalui tüntetésre (1.rész) (OS)
|
1989. május 17, szerda - A paksi atomerőműben munkásgyűlést tartottak szerdán, tiltakozásul az Ófalun rendezett tüntetés résztvevőinek Pakssal kapcsolatos kijelentései ellen. A munkásgyűlésen a Paksi Atomerőmű Vállalat dolgozói állást foglaltak a tervezett ,,atomtemető,, ügyében és az alábbiak nyilvánosságra hozására kérték az Országos sajtószolgálatot: 1989. május 7-én Ófalun a tervezett ,,atomtemető,, ellen tüntettek. A tüntetésen vállalatunkra és városunkra nézve sértő feliratokat láthattunk, és az előadók egy része a valóságtól elrugaszkodó, félrevezető információkat közölt hallgatóival. A Paksi Atomerőmű Vállalat 1982 óta egyre növekvő arányban vesz részt a hazai villamosenergia termelésben. Az atomerőmű üzemeltetését a szigorú hazai és nemzetközi biztonsági előírások maradéktalan betartásával, gazdaságosan végezzük. Az eredményes munka adta önbizalommal, felháborodottan utasítjuk vissza a sértő megjegyzéseket. A rádioaktív hulladékok - melyek nemcsak atomerőműben keletkeznek - biztonságos elhelyezése minden országban alapvető környezetvédelmi követelmény. A számos lehetségesnek tűnt telephely megvizsgálása után, a közreműködő vállalatok, intézmények bevonásával kidolgozott megoldás, mely szerint Ófalu mellett létesítenénk tárolót, megfelel a nemzetközi követelményeknek és a hazai előírásoknak egyaránt. A telephely alkalmassága szakmai vita forrása lett. A vita végére az MTA elnöksége tett pontot 1989. május 2-án, amikor megállapította, hogy a terület alkalmatlanságát kimondó álláspont tarthatatlan. A létesítmény ellenzői látva, hogy szakmai síkon további érvelésük reménytelen, a vitát politikai síkra terelték. A tüntetésen kétségbe vonták az MTA illetékességét, és a szakmai vélemény erkölcsi tisztaságát. A hazai tudományos élet legmagasabb fóruma több tiszteletet érdemel. (folyt.köv.)
1989. május 17., szerda 16:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|