|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - második nap (3. rész)
|
A napirendnek megfelelően ezután az Országgyűlés törvényjavaslatot tárgyalt meg az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló 1983. évi III. törvény módosításáról. Évtizedek óta először fordult elő, hogy képviselő tartott expozét az általa kezdeményezett törvénymódosításról. Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.), a Taurus Gumigyár ----------------- energetikusa expozéjában utalt arra, hogy az Országgyűlés - képviselői indítvány hatására - döntött arról, hogy két fordulóban tárgyaljanak az új választójogi törvényről; ez eredetileg nem szerepelt a Tisztelt Ház munkaprogramjában. Hangsúlyozta: miközben egyre-másra jelennek meg állásfoglalások a választások kívánatos időpontjáról különböző okfejtéssel, a politikai egyeztető tárgyalásokra, a kerekasztal-megbeszélésekre várunk, képviselők és választók egyaránt. Szerinte ilyen körülmények, ilyen várakozás közepette működni nem lehet, ezzel a kérdéssel csak akkor foglalkozhat a Parlament, ha már megalkotta az új választási törvényt. Hasznosnak minősítette, hogy meginduljon a párbeszéd az MSZMP és az új pártok között a legnagyobb nyilvánosság előtt. Ugyanakkor a képviselők sem ülhetnek ölbe tett kézzel. A képviselőnő szerint túlhaladott a párttag és a párton kívüli képviselő kategória. Egy munkájában megújulni képes Parlamentnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a politikai vákuum elkerülésével az átmenet folyamatosságát lehetővé téve a reformok élére álljon. Ehhez az elengedhetetlenül szükséges személycserék feltételeit is meg kell teremteni. Ezzel kapcsolatban utalt a legutóbbi képviselői visszahívásokra; szerinte a konzekvenciákat az érintetteknek kell levonni. A megüresedett parlamenti padsorok betöltésével például arra is lehetőség nyílik, hogy az új politikai eszmék és áramlatok közvetlenül is formálják, segítsék az ország talpra állását. Rámutatott: az általa beterjesztett törvényjavaslat napirendre tűzése nem függetleníthető az új választások időpontjától. Ha azokat az idén rendeznék meg, nem szükséges a módosítás. Ugyanakkor új választások kiírásáról mindaddig nem lehet gondolkodni, amíg nincs új választójogi törvény. Kiemelte: az előrehozott, illetve az időközi választás nem azonos kategória. Kérte, hogy fogadják el az időközi választások megrendezését lehetővé tevő törvényjavaslatát, természetesen csak a közeljövőre, mert ez a szisztéma a többpártrendszerre teljesen alkalmatlan. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 11:12
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|