|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Sajtókonferencia az MSZMP-ben - 1. folyt.
|
1.) Kádárt Grósz Károly tájékoztatta előzetesen a határozatról. Kádár nem mutatott megértést. Fejti György óvatos megfogalmazása, hogy mindig alávetette magát a Központi Bizottság döntésének, igaz ugyan - mit is tehetne mást -, de nem változtat a tényen, hogy akarata ellenére döntöttek így és ezt csak most levélben közölték vele. 2.) Kiderült sokak számára ismét, hogy Kádár János gyógyíthatatlan beteg. Hol otthon, hol kórházban kezelik. Arra a kérdésre azonban, hogy pontosan mi a baja, nem kaptunk ismételt kérdésre sem választ. 3.) Világossá vált, hogy a párt már most elhatárolja magát az utóbbi 15 év Kádár Jánosától. Arra a kérdésre, hogy miért csak most, megint csak nem válaszoltak. 4.) Értesült a nemzetközi sajtó arról, hogy az őszi pártkonferencián feltehetően lesz személyi változás. Az azonban csak feltételezés, hogy ez Grósz Károly és a Pozsgay-Nyers szárny vitája lesz-e, amelynek kimenetelétől az egyik fél sorsa is függhet. 5.) Megtudtuk, hogy a párt lassan elvágja azt a köldökzsinórt, amely összeköti a Munkásőrséggel, hiszen mint tudjuk, a kormány felügyelete alá helyezte ezt a rosszhírű intézményt. Nem világos, hogy a katonaság és rendőrség mellett milyen feladatok hárulhatnak még ma, 1989-ben a Munkásőrségre. 6.) Az MSZMP meg akar változni. Fejti György és Kovács Jenő, a Központi Bizottság új osztályvezetője számtalanszor hangsúlyozta: "normális párt akar lenni az MSZMP". Mindketten arról beszéltek, hogy olyan párt, amely a világ sok más részén működik demokratikus körülmények között. Egyelőre lemérhetetlen, hogy az országban ez hány ember számára hangzik elhihetően az MSZMP szájából. Pedig a párt változásai nem jelentéktelenek. Mint tudjuk, lemondott a nomenklatúra meghatározásának jogáról, eltörölte a párt állami kasszából történő támogatását. (folyt.)
1989. május 9., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|