|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
A Baranya Megyei Tanács és az alternatívok - Tájékoztató
|
1989. május 9., kedd - Első alkalommal találkozott kedden a sajtó munkatársaival a Baranya Megyei Tanács nemrég megválasztott elnöke, Piti Zoltán. Tájékoztatóján hangsúlyozta: a megye állami vezetése arra törekszik, hogy a közvélemény minden lényeges helyi problémáról, törekvésről gyors és pontos információt kapjon. Elmondta az elnök, hogy a megyei tanács partnere kíván lenni minden olyan politikai pártnak és mozgalomnak, amelyik Baranya javára hajlandó cselekedni, szeretnék azonban, ha az alternatív szervezetek felhagynának az ,,üzengetős,, gyakorlattal. Azaz: ne a sajtón keresztül intézzenek nyilatkozatokat a megyei tanács címére, hanem közvetlenül fejtsék ki álláspontjukat a választott testületeknek, illetve tisztségviselőknek.
Bejelentette a tanácselnök, hogy változás lesz a minisztériumi-megyei feladategyeztető tárgyalások rendszerében. Eddig ezeket a megbeszéléseket az MSZMP megyei bizottsága szervezte és a helyszínük is a pártszékház volt. A jövőben a tanács lesz a gazdája az egyeztető tárgyalásoknak, amelyekre a megyeházán kerül sor. A sajtótájékoztatón is szóba került ófalu ügye. A vasárnap tartott tömegdemonstráción - a végrehajtó bizottság előzetes hozzájárulása alapján - részt vett a megyei tanács egyik elnökhelyettese is. Ezzel a gesztussal is azt akarták kifejezésre juttatni, hogy a Baranya Megyei Tanács olyan megoldást szorgalmaz, amely figyelembe veszi az ott élő lakosság érdekeit. A testület sürgeti a döntést az izotóptemető ügyében, hogy végre le lehessen választani az indulatokat erről az eredendően szakmai problémáról. Elhangzott egy érdekes, új információ is a tájékoztatón. A Mecseki Ércbányászati Vállalat felajánlotta, hogy vizsgálják meg annak a lehetőségét: nem lehetne-e elhelyezni a Paksi Atomerőmű másodlagos sugárzó hulladékát a mecseki gránitkőzetbeli bányavágatokban. (MTI)
1989. május 9., kedd 20:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|