 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
A Központi Bizottság ülése - Fejti György nyilatkozata (2. rész)
|
A Központi Bizottság titkára e témakör kapcsán elmondta:
feltétlenül szükségesnek tartja, hogy az MSZMP az úgynevezett
politikai átmenet kérdését megbeszélje a közelmúltban létrejött
pártokkal, politikai formációkkal. Az ezzel kapcsolatos jogszabályok
közül megemlítette a párttörvényt, az alkotmánybíróságról szóló
törvényt, a köztársasági elnöki intézményről szóló törvényt és
legfőképpen a választójogi törvényt. Szükségesnek tartotta, hogy a
tárgyalások kiterjedjenek a gazdasági válság elhárításával
összefüggő kérdésekre, illetve egy olyan szociálpolitikai csomagterv
kialakítására is, amely bizonyos prioritásokat tartalmaz, és egyben
lehetővé teszi, hogy ki lehessen küszöbölni a választásoknál majdnem
szükségszerűen jelentkező szociális demagógia veszélyét.
A TV-Híradónak, a választások időpontjával kapcsolatos
kérdésére, Fejti György elmondta: ezt a témát még többször meg kell
vitatni, legfőképpen az országgyűlési képviselőkkel - ezen belül az
MSZMP-képviselőcsoporttal - s természetesen a pártokkal, a
potenciális versenytársakkal is. A Központi Bizottság egyelőre csak
előzetes vitát folytatott erről, javaslata ügyében nem döntött, de a
KB titkára fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a vitában nem
pártpolitikai szempontok alapján, hanem az ország érdekeit szem
előtt tartva mérlegelték a felszólalók, hogy milyen választási
periódusra van szükség.
Az Országgyűlést és a kormányt ért támadásokkal kapcsolatban a
Központi Bizottság titkára felhívta a figyelmet arra: amikor sok
szervezet követeli a kormány lemondását, nyugaton általában
előrehozott választásokat szoktak tartani. Két dolgot egyszerre nem
kérhetnek tőlünk számon - hangsúlyozta. - Vagyis egyrészt az, hogy
ne hozzuk előre a választásokat, mert még nincsenek kellőképpen
felkészülve, másrészt pedig azt, hogy a parlament és a kormány
tagjai adják át helyüket.
Az MTI munkatársa arról is érdeklődött: milyen vélemény
fogalmazódott meg a KB ülésén a párttörvény-tervezetnek arról a
passzusáról, amely tiltja külföldi anyagi támogatás elfogadását.
Fejti György a kérdést rendkívül lényegesnek tartotta,
hangsúlyozva: arról is szó van, hogy fenn akarják-e tartani a pártok
a maguk szuverenitását, hiszen a támogatás feltétele mindig
valamiféle befolyásolás. Ezért például az országok egy részében
szigorúan tiltják, hogy a pártok külföldi pénzforrást vegyenek
igénybe. (folyt.köv.)
1989. május 8., hétfő 20:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|