|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Piacgazdaság, versenyszabályozás - Medgyessy Péter előadása a szegedi vándorgyűlésen (1. rész)
|
1989. május 5., péntek - A Magyar Közgazdasági Társaság statisztikai szakosztályának gazdaságstatisztikai és üzemgazdasági szekciója, valamint a Magyar Közgazdasági Társaság Csongrád megyei szervezete rendezésében kétnapos vándorgyűlés kezdődött pénteken Szegeden, az ifjúsági házban. A piacgazdaság és a versenyszabályozás kérdéseivel foglalkozó tanácskozáson ,,a piacgazdaság feltételei és perspektívái Magyarországon,, címmel Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes tartott megnyitó előadást. Visszatekintve a magyar gazdaság elmúlt évtizedére, hangsúlyozta, hogy a válság gyökerei a hetvenes évek elejére-közepére nyúlnak vissza. A számunkra katasztrofális következményekkel járó folyamat összefüggött az akkori idők felerősödött reform-ellenes intézkedéseivel. Néhány olyan súlyos gazdaságpolitikai hibával is, amelyek öröksége - bármilyen döntés szülessék is - a jelen gazdaságvezetést és természetesen a mostani generációt terheli.
A legközelebbi múlt is ellentmondásos - mondotta a miniszterelnök-helyettes. A részleges gazdasági reformokat az időről időre rendszerint késleltetetten végrehajtott engedmények jellemezték. A sokat emlegetett strukturaváltáshoz, a válságból való kilábalás tartós megalapozásához nem jutottunk közelebb. A gazdaságban a pazarlás, a fokozódó műszaki-technikai lemaradás ma már a széles közvélemény számára érzékelhető mindennapi tény. Nem pusztán szófordulat, hogy válságról és nem kritikus, válságközeli helyzetről beszélünk. Fel kell végre ismernünk, hogy a gazdaságra leszűkített, s azon belül végrehajtott részleges, felemás reformokkal nincs esély arra, hogy megállítsuk a világ perifériájára sodródásunkat - hangoztatta az előadó, majd beszélt arról; úgy a holtpontról való kimozduláshoz szükséges strukturaváltást olyan körülmények között kell megindítani, amikor viszonylag rövid idő - 1991-92 - áll rendelkezésre az eladósodási folyamat megállítására. Ez nem zárja ki, hogy gazdaságunk versenyképesebbé tételéhez külső erőforrásokat vegyünk igénybe; ez azonban csak müködő tőke lehet és nem hitel. Azért is támogatják a nemzetközi vegyesvállalatok alapítását vagy külföldi tőke részvételét gazdaságunk újjáépítésében, mert az élénkülő nemzetközi érdeklődés új külföldi piacokat tárna fel. (folyt.köv.)
1989. május 5., péntek 17:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|