 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Törvényességi óvás Demény Pál ügyében
|
1989. május 5., péntek - A legfőbb ügyész pénteken törvényességi óvást nyújtott be Demény Pál elítélt javára a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsához az 1946-ban lezajlott, büntető perben hozott ítélet miatt.
Demény Pál - mint köztudott - a két világháború közötti magyar
munkásmozgalom ismert és jelentős személyisége volt, és baloldali
magatartásáért több alkalommal bebörtönözték. 1945. február 13-án
Péter Gábor elfogta, és maga kísérte a fogdába, majd internálták, és
1946-ban besúgással elkövetett népellenes bűntett miatt 4 év 6
hónapi kényszermunkára ítélték. Ennek letöltését követően ismét
internálták, majd 1953-ban a demokratikus államrend megdöntésére
irányuló szervezkedés miatt 10 évi szabadságvesztésre ítélték. A
börtönből az ügyészi vizsgálat alapján 1956. október 15-én
szabadult. A javára benyújtott legfőbb ügyészi törvényességi óvást
követően, a Legfelsőbb Biróság Elnökségi Tanácsa 1957-ben
megállapította, hogy az 1953-ban hozott ítélet törvénysértő volt, és
ezért az ellene emelt vádak alól felmentette. A most benyújtott
legfőbb ügyészi óvás szerint az 1946-ban hozott ítélet is
törvénysértő. Az iratokra alapozott ügyészi állásfoglalás szerint
nem helytálló az a megállapítás, hogy Demény Pál a II. világháború
előtt és alatt a politikai rendőrség fizetett besúgója lett volna.
A törvényességi óvásnak - amelyről a Legfelsőbb Bíróság a
közeljövőben fog dönteni - természetesen nem feladata Demény Pál
politikai tevékenységének értékelése. (MTI)
1989. május 5., péntek 12:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|