|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
A Magyar Filozófiai Társaság társadalomtudományi szakosztályának ülése (1. rész)
|
1989. május 2., kedd - ,,Az MSZMP KB kultúrpolitikai munkaközösségének 1973-as állásfoglalása néhány társadalomkutató antimarxista nézeteiről,, című dokumentuma volt a téma a Magyar Filozófiai Társaság társadalomtudományi szakosztályának keddi ülésén Budapesten. Az állásfoglalás elítélte Hegedűs András, Márkus Mária, Heller Ágnes, Márkus György, Kiss János, Bencze György és Vajda Mihály munkásságát, s kiadását adminisztratív kényszerintézkedések sora követte.
Kelemen János, a szakosztály elnöke megnyitójában arról szólt, hogy a filozófia, mint szakma, a hatalom ideológiai legitimációjaként is intézményesült. Az első előadó, Ludassy Mária filozófia-történeti példákkal támasztotta alá, hogy a filozófiatudomány terén az államhatalomnak közvetlen befolyása van a tudományra. A reneszánsz óta alapkövetelménye bizonyos filozófiai irányzatoknak: a hatalom az egyedüli megszabója annak, hogy mi ,,szép és igaz,,. Huszár Tibor korreferátumában a tanulságokat értékelve rámutatott: a tudomány, a művészet autonómiájának felfüggesztése a dolgok eltorzulásához vezet. Egyértelműen következik ebből az is, hogy az 1973-as határozatot az MSZMP-nek vissza kell vonnia. Demokratikus államban ugyanis a politika, a tudomány és a művészet szférája autonóm. (folyt. köv.)
1989. május 2., kedd 20:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Magyar Filozófiai Társaság társadalomtudományi szakosztályának ülése (2. rész)
|
Bayer József előadásában hangsúlyozta: a társadalmi nyilvánosság szerkezetének demokratikus irányú átalakulásával várható volt, hogy szembe kell nézni a nyilvánosság korábbi korlátozásának egész gyakorlatával, politikai-ideológiai kontextusával. Ma már nyilvánvaló, hogy az MSZMP KB kultúrpolitikai munkaközösségének állásfoglalása az 1968-as prágai események politikai visszahatása, illetőleg a hazai reformerők átmeneti vereségének egyik megnyilvánulása volt. Az állásfoglalást elsősorban a politikai reform elmaradása, a monolitikus politikai szerkezet és vele az ideológiai monopólium igényének fennmaradása tette lehetővé. A dokumentum világosan jelezte a szellemi mozgástér beszűkülését. Következményeként pedig nemcsak visszaszorultak bizonyos politikailag nem ,,szalonképesnek,, tartott törekvések, de az uralkodó ideológia maga sem tudta megőrizni saját szellemi potenciálját. A marxizmus, miután megtagadták irányzatai létezésének lehetőségét, előbb csak unalmassá vált, végül egyre differenciálatlanabbul a mindenkori fennálló rend bosszantó apológiájának rossz hírébe keveredett. Ebben nagy szerepe volt az 1973-as állásfoglalásnak azzal, hogy tudatosította az emberekben a szocializmus önkritikájának elvi-ideológiai korlátait. Az elítélt társadalomtudósoknak kérdésfelvetéseikben általában igazuk volt, válaszaikban nem feltétlenül - mutatott rá Bayer József. Ma már világosan megkülönböztethetők azok a nézetek, amelyek időközben tudományos közhelyekké váltak. Ezenkívül vannak olyan problémák - így például a marxizmus pluralizmusának kérdése -, amelyek körül a vita máig sem csitult el. Az előadó kifejtette: mai szemmel nézve elszomorító, hogy milyen kevés türelem és fogékonyság mutatkozott akkor az új kérdések felvetése iránt. Ahelyett, hogy a tudomány normális műhelyében mérettethetett volna meg e nézetek tényleges társadalomtudományi relevanciája, a szerzők ellen politikai harcot kezdtek. Az állásfoglalás megsértette az MSZMP 1969-es tudománypolitikai irányelveit is, amely a tudományirányítás korábbi sztálinista-zsdanovista gyakorlatának meghaladását ígérte, s amely helyesen állapította meg többek között azt is, hogy a szabad tudományos vitalégkör előmozdítja a marxizmus fejlődését. (folyt.köv.)
1989. május 2., kedd 20:23
|
Vissza »
|
|
A Magyar Filozófiai Társaság társadalomtudományi szakosztályának ülése (3. rész)
|
Az 1973-as állásfoglalás által kifejezett korlátok ma már mindenki számára nyilvánvalóak. A szenvedő alanyok állampolgári és erkölcsi rehabilitációja, visszatalálásuk a hazai tudományos és szellemi közéletbe - amelytől idegennek találták (valójában elidegenítették) őket - azonban nem látványos politikai gesztusokon múlik, hanem elsősorban annak a politikai szerkezetnek és tudománypolitikai gyakorlatnak a radikális meghaladásán, amely kirekesztésüket előidézte - hangsúlyozta végezetül Bayer József. Huff Endre arról beszélt, hogy a határozat nemcsak a filozófia, hanem más társadalomtudományok művelőinek kirekesztését is jelentette. Negatív fordulatot hozott a magyar filozófiai életben, s emiatt mindmáig időszerű az az igény, hogy a társadalmi problémák filozófikus megközelítésének becsületét vissza kell szerezni. Az ülésen bejelentették, hogy ezen a héten megjelenik a Világosság című lap különszáma, amely tartalmazza majd az MSZMP KB kultúrpolitikai munkaközössége 1973-ban hozott állásfoglalásának kritikáját. A tanulmányt Kelemen János vezetésével Ludassy Mária, Fehér Márta, Tordai Zádor filozófusok, Garai László pszichológus és Szamuely László közgazdász készítették. (MTI)
1989. május 2., kedd 20:27
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|