|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
1956 a sajtó tükrében - Könyvbemutató (1. rész)
|
1989. május 4., csütörtök - A Kossuth Könyvkiadó két legfrisebb kiadványát, az 1956 a sajtó tükrében és a Halálerőd című kötetet mutatták be a kiadó vezetői a sajtó képviselőinek csütörtökön a Kossuth Könyvkiadó székházában.
Illés Tibor, a kiadó igazgatója bevezetőjében az MSZMP kiadójaként ismert könyvműhely legfontosabb feladataként a pártmozgalom és a társadalom közötti szellemi-politikai kapcsolat erősítését jelölte meg. Pozitívumként értékelte az elmúlt években létrejött kiadói szervezetek hatását a kiadóra, s rámutatott: a Kossuth hegemon szerepe szertefoszlott, a párton belüli monopolhelyzete is a múlté. A Kossuth marxista szellemű kiadónak vallja magát, a marxista gondolkodás értékeinek közreadását tekinti feladatának, függetlenül attól, hogy ezek keletről vagy nyugatról származnak. Vállalja a szociáldemokrácia értékeinek terjesztését, az európai baloldali gondolkodásmód megismertetését is. Az igazgató hangoztatta, hogy a kiadó nem tekinti magát az MSZMP KB apparátusa kihelyezett osztályának. A pártmozgalom önálló kiadója, a pártelvűséget megőrizve igyekszik politizálni. A szemléleti változtatás részeként tavaly politológiai szerkesztőséget hoztak létre, s már alakul a választási ad hoc szerkesztőség is, hogy a kiadó időben ott lehessen az MSZMP oldalán a választási küzdelemben. Elmondta azt is, hogy napokon belül kapható lesz a Kecskeméti reform-műhely című tanácskozás teljes jegyzőkönyve. Az igazgató végül szólt arról, hogy az idén az MSZMP 40 millió forintos támogatást ígért számukra, ez a reálértékcsökkenést figyelembe véve gyakorlatilag a fele a tavalyi támogatásnak. A jövő évtől viszont már úgy kell gazdálkodniuk, hogy egyetlen fillér támogatásra sem számíthatnak. Az igazgatóváltásról elterjedt híresztelésekkel kapcsolatban elmondta: a jelenleg érvényes káderhatásköri lista szerint a Kossuth Könyvkiadó mindenkori igazgatóját a Politikai Bizottság nevezi ki, illetve menti fel. Őt ezzel kapcsolatban még nem keresték meg. Az 1956 a sajtó tükrében című kötet szerkesztői emlékeztettek arra, hogy legújabb kori nemzeti történelmünk tragikus eseményei közül napjainkban is a legtöbbet vitatott kérdések sorába tartozik, miként kell értékelnünk 1956 októberének, novemberének eseményeit. A múlt tényeivel szembenézni és igazságot szolgáltatni különösen nehéz, ha kevés forrás áll az érdeklődők rendelkezésére. (folyt.köv.)
1989. május 4., csütörtök 13:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|