|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Május 1-jén nyitnak a strandok (2. rész)
|
Az igazgató nehéz megélhetésük okát egyebek között abban látta, hogy az idegenforgalom - bár rendkívüli mértékben kihasználja a főváros gyógyvíz-adottságait - a fürdők fejlesztéséért nem hajlandó áldozni. A Gellért szálló például csupán kétmillió forintot fizet a fürdő használatáért, ez azonban összbevételeinek csak 1 százalékát teszi ki. Az igazgató e helyzetben már azt is sikerként könyvelte el, hogy négy hónapos tárgyalás-sorozat után a térítés 1.5 százalékra emelkedett, jóllehet, a fürdőigazgatóság ennek háromszorosát szerette volna megkapni. A gondok közé sorolta azt is, hogy az SZTK - monopolhelyzete miatt - megteheti, hogy az 1981-es áraknak megfelelően fizet a fürdőigazgatóság szolgáltatásaiért. Az igazgató a létesítmények felújítására, bővítésére a kiutat a külföldi működőtőke bevonásában látta. Ennek egyik első jele a magyar-finn közös beruházásban épülő gyógyszálló, amely hosszú évek után az első vegyesvállalati konstrukcióban készülő szálloda. A nyugati tőkés cégek érdeklődnek a régi, patinás fürdők megújításáról. Ezek között említette a Széchenyi, illetve a Lukács fürdőt. (MTI)
1989. április 27., csütörtök 00:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|