|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Konferencia a szociáldemokráciáról (1. rész)
|
1989. április 25. kedd - A szociáldemokrácia és a nyugati politikai rendszerek címmel kétnapos nemzetközi tudományos konferencia kezdődött kedden az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetében. Az intézetben már csaknem tíz éve foglalkoznak a mai nyugat-európai szociáldemokrácia kutatásával, ám ennek a programnak a keretében először kerül sor olyan sokoldalú találkozóra, amelyen - tíz szocialista és hat nyugat-európai országból - a témával foglalkozó kommunista, szocialista, illetve szociáldemokrata párti tudományos intézetek munkatársai is részt vesznek. A meghívottak között van Pentti Va:a:na:nen, a Szocialista Internacionálé főtitkára is.
Halay Tibor, az intézet igazgatóhelyettese bevezetőjében hangsúlyozta, az MSZMP történelmi folytatója a magyarországi kommunista és szociáldemokrata mozgalomnak. Ez önmagában is jelzi azt, hogy az ilyen konferenciáknak - a tudományos programon túl - politikai jelentősége, illetve haszna is van. Vitaindító beszédében Hülvely István, az intézet főmunkatársa egyebek mellett elmondta: a szociáldemokrácia tevékenysége iránt érdeklődve nem tekinthetünk el azoktól a fejleményektől, amelyek a kelet-európai szocialista országokban napjainkban bekövetkeztek. E fejlemények azt igazolják, hogy a kelet-európai szocialista országok által megvalósítani próbált modell válságba jutott. Továbbá nem nyújt perspektívát arra, hogy e társadalmak ezekkel a modellekkel kilábaljanak a válságból. A továbbiakban elmondta: a szociáldemokráciának igaza van abban, hogy politikai akarattal nem haladhatók meg a modern társadalom strukturális ellentmondásai. Nem lehet egy, az érdekek szempontjából homogenizált társadalmat létrehozni, s nem lehet olyan társadalmat kialakítani, amelyben nem léteznének - akarattól függetlenül - a társadalmi egyenlőtlenséget újratermelő folyamatok. Éppen ezért nem olyan rendszerre van szükség, amely egy központilag centralizált modell alapján az érdekellentétek kiküszöbölését tűzi ki célul, hanem olyan politikai értelmezés kívánatos, amelyik az ellentmondások ,,kihordására,, irányul. Egyre határozottabban fogalmazódik meg több szocialista országban a reformok kibontakozásával egy alulról szerveződő pluralisztikus politikai rendszer igénye, olyan rendszerré, amely valóban közmegegyezést tud teremteni a különböző társadalmi érdekcsoportosulások között - tette hozzá. (folyt.köv.)
1989. április 25., kedd 18:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|