|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott a Magyarok Világszövetségének elnöksége (4. rész)
|
Erre ma jobbak az esélyek, enyhültebb a légkör, több országban is erőteljesebb fogadókészség tapasztalható. Kárpáti József nemzetiségi hivatal létrehozásának gondolatát vetette fel, amely nemcsak a nyugaton, hanem a szomszédos államokban élő magyarság ügyeivel is felelősen foglalkozna. Bényi József külügyminiszter-helyettes kijelentette: a kormányzat Erdély kérdésében folytatott politikája és 1956 megítélése elválasztja az anyaországot a külföldön élőktől. Jelenleg azonban áttörés tapasztalható: lényegesen megváltozott az álláspont. A külföldi magyarság elvben és gyakorlatban egyaránt egyetért Magyarország külpolitikájával, helyesli azt. 1956 megítélésében várhatóan jelentős előrelépést jelent a moszkvai és a belgrádi dokumentumok napvilágra kerülése. Tájékoztatta az elnökséget arról: a Külügyminisztérium számára ismeretté vált, hogy Nagy Imre temetésének napjára, június 16-ára nyugaton élő magyarok nagyobb csoportja érkezik Budapestre. Reményét fejezte ki, hogy méltó temetésre kerül sor, s ez az alkalom semmiképpen nem járul hozzá annak a történelmi lehetőségnek a kockáztatásához, amely most az ország kezében van. Nádor György, a Nemzetközi Kulturális Intézet főigazgatója szerint a szövetségnek m inden korábbinál jobb feltételei vannak a munkához. Ugyanakkor e tevékenység kapcsán az ország megítélése az emigráció körében is nagy mértékben függ attól, mennyire halad előre a magyar reform. Számolni kell azzal is, hogy a jövőben az emigráns csoportok kapcsolatot alakítanak ki az alakuló hazai szervezetekkel, mozgalmakkal. Az együttmüködés nemzeti ügy. A Nagy-Britanniából érkezett Czigány Lóránt annak a véleményének adott hangot, hogy az MVSZ korszerűsödésének feltétele a személyi megújulás, amely magában hordozza nők jelenlétét is a világszövetség elnökségében. Látszólag résztémával kapcsolódott a bevezető tájékoztatóhoz Szinetár Miklós, amikor megemlítette a leendő a Nemzeti Szinház ügyét, tragikusnak, szerencsétlennek nevezve annak elhúzódását. Kifejtette: bár állami eszközökkel kell felépíteni a szinházat, továbbra sem nélkülözhető a külföldön élő magyarság támogatása. Kérte: a szövetség járjon el annak érdekébben, hogy minél többen segítsék a nemzet szinházának létrejöttét. Bejelentette: pályázatot kívánnak meghirdetni, amelyre várják a világ minden, magát magyarnak valló építészét. Az elképzelések szerint az új intézmény a magyar nyelvű színjátszás központja lesz, és évente otthont ad a magyar szinházak fesztiváljának. (folyt.köv.)
1989. április 21., péntek 18:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|