 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Ülést tartott a Minisztertanács (3. rész)
|
A kormány szükségesnek tartja, hogy az egyéb érdekegyeztető fórumok
mellett soron kívüli tárgyalásokra kerüljön sor a Szakszervezetek
Országos Tanácsával. Az indokolt ár- és kompenzációs intézkedéseket
együtt kívánják életbe léptetni. Miután a SZOT keresi a megegyezés
lehetőségét a kompenzációt illetően, a kormány kész arra, hogy a
tervezett és elhatározott árlépéseket a SZOT-tal folytatott
tárgyalások után tegye meg. Ugyanakkor a Minisztertanács úgy véli,
hogy a szakszervezetekkel fennálló konstruktív, az érdemi
együttműködés nélkülözhetetlen részét alkotó bizalmon alapuló
tárgyalásokhoz nem szabhatók további feltételek.
A kormány kifejezte reményét, hogy a kétségkívül renkívül súlyos
gazdasági és politikai helyzetben fennmarad a lehetősége a
szakszervezetekkel való konzultációnak, a vitában kiérlelt,
kompromisszumokon alapuló megállapodásoknak. Ez ugyanis
elengedhetetlenül szükséges a társadalmi stabilitás megőrzéséhez. A
szóvivő tájékoztatta az újságírókat arról is, hogy a Minisztertanács
felkérte a belügyminisztert: a Nagy Imre és társai ellen
lefolytatott büntető eljárás iratait adják át a legfőbb ügyésznek,
aki megvizsgálja az eljárás és az ítélet törvényességét. A kormány
amellett felkérte az igazságügyminisztert, hogy gyorsítsa meg azokat
a munkálatokat, amelyeknek célja az államellenes bűncselekmények
felülvizsgálata a Büntető Törvénykönyvben. A tárca vezetőjének
javaslatot kell tennie a Btk idevágó előírásainak esetleges
módosításaira, beleértve az ilyen bűncselekményekre kiszabható
halálbüntetés eltörlését is. Ugyancsak felkérték az
igazságügyminisztert a büntető eljárási törvény felülvizsgálatának a
meggyorsítására. (folyt. köv.)
1989. április 20., csütörtök 19:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|