|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
A Duna Kör sajtótájékoztatója (1. rész)
|
1989. április 20., csütörtök - A Duna Kör szombati közgyűlésén megvitatja programtervezetét, újraválasztja választmányát, valamint a résztvevők előadásokat hallgatnak meg a környezetvédelmi szervezet munkájának ökológiai-szakmai alapjairól, illetve társadalmi-politikai összefüggéseiről. A tanácskozás napirendjéről csütörtökön sajtótájékoztatót tartott a Duna Kör a TIT Bocskai úti Természettudományi Stúdiójában.
Elhangzott, hogy a tavaly november óta bejegyezett szervezet tevékenységének középpontjában a Duna védelme és a nagymarosi vízlépcső megépítése elleni küzdelem megszervezése áll, jóllehet az utóbbi időben tagjai részt vettek más környezetvédelmi akciókban is: például felléptek a gyöngyösoroszi akkumulátorbontó üzem, az ófalui izotóptemető, vagy a dorogi hulladékégető létesítése ellen. A közgyűlésen beszámolnak tevékenységükről a Duna Kör helyi szervezetei és munkacsoportjai is. Vargha János, a választmány tagja bejelentette: a Duna Kör elkészítette állásfoglalását a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium Hazánk környezeti állapota című, a sajtóban közzétett jelentéséről. A Duna Kör szakértői alapvetően elhibázottnak tartják a KVM jelentését. Ugyanakkor leszögezik, hogy a korábbi gyakorlathoz képest pozitív változás: a dokumentum egyes részeiben valós képet fest a helyzetről. Ebből azonban egységes kép nem áll össze a környezet állapotáról, s ennek következtében a KVM nem képes arra, hogy olyan javaslatokat tegyen, amelyek érdemben hozzájárulhatnának a környezet helyzetének javításához. A Duna Kör szerint a KVM-jelentés legnagyobb hibája, hogy statikus szemléletű, csak a környezet állapotának rögzítésére vállalkozik. A kör szakértői viszont úgy gondolják, hogy a helyzetelemzés csak a környezet állapotának és a végbemenő folyamatoknak együttes feltárásával végezhető el. Utalnak arra is, hogy az ágazati elkötelezettség erősen eltorzítja az anyagot, és ez különösen a vízügy esetében feltűnő. Ezzel kapcsolatban a Duna Kör állásfoglalása szóvá teszi, hogy a KVM-anyag egyáltalán nem foglalkozik a vízügyi munkák által előidézett talajromlással, illetve a termőterület zsugorodásával. A KVM-dokumentum szemléletbeli tévedése, hogy a környezetvédelemben a hangsúlyt a monitoring-rendszer kiépítésére helyezi, holott ennél jóval fontosabb lenne a megelőzésből kiindulni - mondta végezetül Vargha János. (folyt.köv.)
1989. április 20., csütörtök 18:58
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|