|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Az Autóklub elnöksége elutasítja az autópálya használati díjat és a benziáremelést (1. rész)
|
1989. április 20., csütörtök -
Rendkívüli napirendi pontként az autópálya használati díj bevezetéséről tanácskozott csütörtöki ülésén a Magyar Autóklub elnöksége, még mielőtt ismertté vált volna a kormány ülésén született döntés. Valter Medárd ügyvezető elnök elöljáróban leszögezte: a kormány az utóbbi években számos olyan intézkedést hozott, amely kifejezetten az autósokat sujtotta, ilyen volt például a benzin, illetve a gépkocsik árának drasztikus növelése. Mindez sok milliárd forintos többletbevételhez juttatta a költségvetést, s éppen emiatt etikailag sem tartható helyesnek az autósok további terhelése. Nagy Ervin közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhelyettes, úgy is, mint az Autóklub társelnöke elmondta: a Minisztertanács mostani ülése elé három variációt terjesztettek, az egyik ezek közül az autópálya-díj módosított formája, a másik az üzemanyag árának egyforintos emelése, a harmadik pedig az, hogy a költségvetésből oldják meg az útépítést. Ezt követően a miniszterhelyettes utalt arra: a tárca kényszerhelyzetben volt, amikor az útadóval kapcsolatos javaslatát a kormány elé vitte. A kényszerhelyzetet az okozta, hogy az év elején még kétmilliárd forint állt a tárca rendelkezésére útépítéshez, ám ezt két lépcsőben elvonták. Ilyen körülmények között a folyamatban lévő munkákat le kellene állítani. Megemlítette például a világbanki hitelből épülő M0-ás autópályát, melynek első szakaszát jövőre akarják befejezni, s ha leállítják a munkát, a büntetést dollárban kell fizetni. Az M5-ös autópályát Kecskemétig akarták tovább építeni, s befejezés előtt áll Szolnoknál és Polgárinál két Tisza-híd építése is. Mindezekbe, illetve más folyamatban lévő útépítésekbe eddig már 4 milliárd forintot fektettek be és a befejezésükhöz további 2,5 milliárdra lenne szükség. Külföldi vállalkozók is bekapcsolódnának a magyarországi fejlesztésbe, de azzal a feltétellel, hogy legalább egymilliárd forint értékű munkát a magyar állam végeztessen el. A miniszterhelyettes alapvető fontosságúnak tartotta az útalap létrehozását, ugyanis ezzel végre garantálni lehetne, hogy évente meghatározott összeget kizárólag útépítésre fordítsanak. Mindezidáig tervalkuban dőlt el, hogy mennyi marad útfejlesztésre, s ez az összeg 1980 óta folyamatosan csökkent. (folyt. köv.)
1989. április 20., csütörtök 18:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|