|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Jakes - moszkvai sajtóértekezlet (1.rész)
|
dorogi sándor, az mti tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. április 18. kedd (MTI-TUD) - Csehszlovákiában nem várható sem az 1968-as események átértékelése, sem pedig az azokban vezető szerepet játszott Dubcek politikai rehabilitálása - jelentette ki moszkvai sajtóértekezletén Milos Jakes. A CSKP KB főtitkára, aki hétfőn rövid munkalátogatásra érkezett a szovjet fővárosba, kedden háromórás megbeszélést folytatott Mihail Gorbacsovval. Ezen a két országban folyó átalakítási és demokratizálási folyamatokról, valamint a két párt ebben játszott szerepéről cseréltek véleményt.
Bevezetőjében Milos Jakes hangsúlyozta, hogy a CSKP céljai hasonlóak az SZKP törekvéseihez, ám az eszközök és a megvalósítás üteme eltérőek. Mindezzel együtt országa szempontjából rendkívül fontosnak nevezte a Szovjetuniónak a megújulási folyamatban szerzett eddigi tapasztalatait. A csehszlovák vezető a továbbiakban részletesen foglalkozott a hazájában végbemenő politikai folyamatokkal, megemlítve egyebek között, hogy Prágában erősíteni kívánják a kommunista párt mellett működő másik négy párt szerepét és felelősségét a döntések meghozatalában. Azokkal az erőkkel, amelyek a peresztrojkát a szocializmustól való eltávolodásra próbálják felhasználni, harcolni fognak, akár adminisztratív intézkedéseket is igénybe véve, bár a politikai eszközöknek kell az elsődlegesnek lenniük - mondta. Kérdésekre válaszolva kitért az 1968-as események jelenlegi hivatalos csehszlovák megítélésére is, hangsúlyozva, hogy a CSKP KB 1968 januári ülése lényegében választ adott az akkor felhalmozódott problémákra, s ezek ma is érvényesek. Az akkori vezetés azonban nem tudta ellenőrzés alatt tartani az eseményeket, így olyan erők is szóhoz jutottak, amelyek a szocializmus meggyengítésére törekedtek. A Dubcek rehabilitálására vonatkozó kérdésre azt hangoztatta, hogy az 1956-os Magyarországon történtekkel ellentétben Csehszlovákiában egy ellenforradalomnak, illetve egy polgárháborúnak csupán a veszélye állt fenn. S míg Magyarországon felelősségre vonás történt az események nyomán, addig Csehszlovákiában ilyen formában nem került sor erre, Dubceket egyszerűen felmentették tisztéből, így rehabilitálásra sincs szükség - mondta s hozzátette, hogy ,56 ártértékelése és Nagy Imre rehabilitálásának kérdése a magyarok belső ügye. (folyt.)
1989. április 18., kedd 17:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|