 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Derzsi András a Balaton közlekedési és építési ügyeiről (1. rész)
|
1989. április 18., kedd - Az autópályadíj helyett Derzsi András miniszter elfogadhatóbb megoldásnak tartaná, ha egyforintos benzinár-emeléssel teremtenék meg az útfejlesztési alapot. A közlekedési, hírközlési és építésügyi tárca vezetője keddi kaposvári látogatása alkalmával fejtette ki álláspontját, amit csütörtökön a Minisztertanács ülésén is előterjeszt.
Ekként reagált a miniszter Somogy megye MSZMP- és tanácsi
vezetőinek azon észrevételére, hogy az autópályadíj bevezetése a
Balaton-part délkeleti térségében is türhetetlen állapotokat
teremtene. Tovább növelné az üdülőövezet belső útjainak amúgy is
tulzsúfolt forgalmát, növekednék a zajártalom és a
környezetszennyezés, holott idegenforgalmi és egyéb okokból is e
kellemetlenségek mérséklése a cél. Derzsi András nemcsak
egyetértéséről biztosította vendéglátóit, hanem elmondta, hogy a
Minisztérium komolyan mérlegeli, miként lehet a déli part
közlekedési viszonyait javítani.
A két lehetséges megoldás közül az M-7-es félpályás
továbbépítése csaknem kétmilliárd forintba kerülne, míg a régi 7-es
főközlekedési út négysávosra szélesítése mintegy kilencszázmillió
forintból befejezhető. Bár az utóbbi hosszabb távon nem pótolhatja
az autópályát - szükségessége viszont a majdani autópálya mellett is
kétségtelen -, gazdasági megfontolásból ezt kellene előre sorolni.
Az M-7-es továbbépítésének fedezetét nemcsak hazai forrásból
gondolja előteremteni a Minisztérium. Mivel a balaton Nyugat-Európa
számára is fontos üdülőterület, jó esély mutatkozik a külföldi tőke
bevonására a közlekedés mellett az infrastruktúra és az
idegenforgalom egyéb területein is. Ezt az esélyt tovább erősítheti
a Bécs-Budapest világkiállítás, amelynek terveiből aligha lehet
kihagyni a Balaton térségét. (folyt.)
1989. április 18., kedd 20:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|