|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Magyarországi politikai fejlemények - csehszlovák sajtó (1.rész)
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1989. április 17. hétfő (MTI-TUD) - Részletes tudósításokat közölt hétfőn a csehszlovák sajtó a magyarországi politikai élet új fejleményeiről, a KB-ülés határozatairól, Grósz Károlynak a városi első titkárok előtt mondott beszédéről, valamint a kecskeméti reformműhely tanácskozásról.
A CSKP lapja, a Rudé Právo a központi bizottság közleményéből azt idézte, hogy az MSZMP nem az erejének és szervezettségének megfelelően vett részt a belpolitikai élet formálásában. Az elméleti és gyakorlati tisztázatlanságok zavarokat okoztak, a párt nem lépett fel határozottan a szélsőséges nézetekkel szemben, amelyek kétségbe vonják legitimitását és reformpolitikáját. A Rudé Právo Grósz Károlynak a városi elsőtitkárok előtt mondott beszédéből azt emelte ki, hogy ha a párt nem lép fel határozottabban a belpolitika irányításában, akkor a szocialista országbeli partnerekben megerősödik az a tudat, hogy a magyar párt kapkodva dolgozik. Grósz szerint ezt a veszélyt fokozza a magyarság túlságos hangsúlyozása, a kisebbségekkel szembeni tolerancia hiánya és az erősödő antiszemitizmus. A Rudé Právo budapesti tudósítója érdekesnek vélte kiemelni azt is, hogy a magyar pártfőtitkár nem tartotta alkalmasnak a magyar gazdasági problémák megoldására a nyugati recepteket, illetve kijelentette: Keleten és Nyugaton is csodálkoznak, hogy Magyarországon bizonyos körök egyáltalán felvethetik a semlegesség kérdését. A kecskeméti tanácskozásról a Rudé Právo azt írta, annak deklarált célja az MSZMP reformtörekvéseinek a megerősítése volt, s olyan felszólalás is elhangzott, amely Kádár János lemondását, Nagy Imre rehabilitálását követelte és bírálta Grósz Károlyt. A lap beszámolt a májusi országos pártértekezlet előtt kizárt két volt párttag felszólalásáról is.(folyt)
1989. április 17., hétfő 15:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|