|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Reformműhely tanácskozás Kecskeméten (12. rész)
|
A mozgalmat kezdeményező értelmiségnek éppen abban van óriási felelőssége, hogy ne maradjon az értelmiség szűk körű mozgalma, hanem találja meg az utat a munkások, a mezőgazdaságban és más ágazatokban dolgozók legvállalkozóbb szellemű tagjaihoz. A vitában elhangzottakat Nyers Rezső és Pozsgay Imre foglalta össze. Nyers Rezső az elhangzottakra reagálva elismerte a kormánynak címzett bírálatok jogosságát, de kifejtette, hogy a fordulat szándéka vezérli a kormányt. Véleménye szerint a szétválás vagy együttmaradás kérdésében az a helyes válasz, hogy a reformerők hódítsák meg programjuknak az MSZMP-tagság zömét. A sürgetően felvetett pártkongresszussal kapcsolatban úgy vélekedett, hogy ebben dönteni a párttagság az illetékes, a reformkörök, s így e tanácskozás résztvevői is természetesen javaslatot tehetnek. A reformerők széttagoltságát - ellentétben néhány felszólalóval - nemcsak bajnak tartja, hanem jónak is, hiszen ez mindenképpen üdvözlendő, ha sokféle területen tevékenykedő, politikai nézetű ember gondolkodik hasonlóan. Véleménye szerint szervezeti összefogás helyett eszmei, mozgalmi összefogásra van szükség. Pozsgay Imre vitazárójában csatlakozott ahhoz az egyöntetű véleményhez, hogy a politikai-gazdasági reform késésben van. Rámutatott, hogy egy esetleges ártkongresszus nem oldaná meg a politikai problémákat, s kikényszeríthet egy pártszakadást, amit a mostani tanácskozás résztvevői mindenképpen igyekeztek elkerülni. Ennek az összejövetelnek nem is ez volt a célja, hanem az, hogy a jelenlevők nyílt mozgalmi fórumot találjanak, kipróbálják egymás gondolatait. A mostani tanácskozás a gondolatok párbeszédében ugyan kissé egyoldalúra sikeredett, de fel kell készülni arra, hogy a továbbiakban csak ütközetekben, gyötrelmes polémiákban képzelhető el a reformgondolat kibontakoztatása. Nem szabad félni az ütközésektől, mint ahogy hamis illúzió az is, hogy az MSZMP egyedül meg tudja oldani az ország összes problémáját. A fontos az, hogy a kecskeméti tanácskozással megkezdődött a párbeszéd. Ugyancsak lényeges,; egyre nyilvánvalóbban megmutatkozik, ennek a pártnak a tagjai a továbbiakban már nem vállalják azt a szerepet, hogy a felsőbbséget állandó helyeslésükről biztosítsák. A pártszakadásra visszatérve úgy ítélte meg, hogy semmiféle fejlemény nem várható itt, de kívánatos az lenne, ha a reform hívei megtalálnák azokat a gondolatokat, amelyekhez az MSZMP-nek legalább 500-600 ezer tagja csatlakozna. (folyt.köv.)
1989. április 15., szombat 21:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|