 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Reformműhely - Tanácsozás Kecskeméten
|
1989. április 15., szombat - Reformműhely címmel szombaton
Kecskeméten országos jelentőségű tanácskozás kezdődött azzal a
céllal, hogy előrelendítse a Magyar Szocialista Munkáspárt
megújulását és elősegítse a párt kezdeményező szerepének
megteremtését.
A tanácskozás délelőtti munkájában részt vett Iványi Pál, az
MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára és Vastagh Pál, a
Politikai Bizottság tagja, a Csongrád Megyei Pártbizottság első
titkára, továbbá Berecz János és Fejti György, a Központi Bizottság
titkárai. A későbbiek során még további vezető politikusok
érkezésére számítanak, jelezte résztvételi szándékát Hámori Csaba, a
Politikai Bizottság tagja, a Pest Megyei Pártbizottság első titkára
is.
Az Erdei Ferenc Művelődési Központban elkezdődött eszmecserén az
MSZMP Politikai Bizottságának két tagja, államiniszterek - Pozsgay
Imre és Nyers Rezső - a politikai intézményrendszer, illetve a
gazdaság reformjáról tartott előadást, majd korreferátumok és
hozzászólások hangzanak el. A felfokozott érdeklődést jelzi, hogy
már a rendezvény elején csaknem másfélszázan jelentették be
felszólalási szándékukat.
A tanácskozás résztvevőit Szabó Miklós, a Bács-Kiskun Megyei
Pártbizottság első titkára köszöntötte, majd Pozsgay Imre
előadásával elkezdődött az érdemi munka.
Pozsgay Imre nyitó előadásában az összejövetel céljáról szólva
elmondta: ez a rendezvény kezdete azoknak az eszmecsere
sorozatoknak, amelyeken a reformra elszánt, azt következetesen
végigvinni akaró erők képviselői szót érthetnek egymással a
társadalmi, politikai válságból kivezető út megtalálása érdekében.
Kitért az eseménnyel kapcsolatos előzetes híresztelésekre is,
miszerint ezen a tanácskozáson pártszakadás várható. Kifejtette
ennek a megoldásnak a veszélyeit. Elmondta, sem az ország helyzete,
sem a praktikus követelmények szempontjából nem látja reálisnak a
pártszakadást. A kialakult bizalmi válság és nagymértékű morális
teher csak együtt vállalható a párttal, a pártnak azokkal a
tagjaival, akikben a morális felkészültség, tartás és megújulási
szándék megvan. A párt szétesése olyan politikai, hatalmi vákumot
hozna létre, olyan kezelhetetlen társadalmi állapotot, amelyből a
kivezető utat nem a reformerők mutatnák meg. Az intézményrendszer
reformjáról szólva megismételte azt a korábbi véleményét, hogy ez a
gazdasági reform nélkül önmagában nem vezet eredményre. A téma
napirendre tűzését mégis indokolja az, hogy addig a gazdaság sem tud
igazán megmozdulni, amíg a politika foglya. (folyt. köv.)
1989. április 15., szombat 12:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|