 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Környezetvédelmi tüntetés Győrött és Mosonmagyaróvárott
|
1989. április 13., csütörtök - Környezetvédelmi tüntetés színhelye volt csütörtök délután Győr belvárosa; a demonstrációt a városi és megyei tanács, a Reflex Környezetvédelmi Egyesület, a különböző alternatív szervezetek közösen szervezték meg, s egyetértett vele az MSZMP városi és megyei bizottsága is. A tüntetés résztvevői követelték, hogy mielőbb épüljön meg a Győrt elkerülő autóút.
A várost átszelő M1-es autóút mentén, a belváros különböző
pontjain, s több városrészben rendkívül nagy a gépkocsik okozta
környezetszennyezés. A közelmúltban végzett többnapos vizsgálat a
megengedettnél ötször nagyobb szénmonoxid-szintet rögzített. Az
áldatlan helyzet már évek óta tart; az Ausztriába áramló nagy
turistaforgalom tovább fokozta az ártalmakat.
A várost elkerülő autóút megépítése már legalább 20 éve
napirenden van. A közlekedési tárca vezetői, miként korábban, most
is egyetértenek vele. A városi és a megyei vezetés minden létező
fórumon, az országgyűlésen is többször szóvátette a kialakult
helyzet tarthatatlanságát. Ezek ellenére sem történtek érdemi
intézkedések. A győri tüntetésen beszédek is elhanggzottak; szót
kért Balogh József, a győri városi tanács általános elnökhelyettese,
valamint a tüntetés szervezésében résztvevő különböző szervezetek
nyolc képviselője. Felolvastak egy levelet, amit elküldenek Derzsi
Andrásnak, a közlekedési tárca miniszterének.
A győrivel egyidőben hasonló tüntetésre került sor
Mosonmagyaróvárott, a városközpontban. Itt is sűrűn lakott körzetben
vezet át a főútvonal; ebben a negyedben van a legtöbb közintézmény,
azon kívül számos gyermekintézmény és a kórház is.
A tüntetéshez mindkét helyen számos városi vezető is
csatlakozott. A résztvevők száma több ezer volt. (MTI)
1989. április 13., csütörtök 19:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|