 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
A Magyar Piarista Diákszövetség célkitűzései (OS)
|
Budapest, 1989. április 9., vasárnap - A Magyar Piarista
Diákszövetség első közgyűlésének résztvevői sok ezer volt piarista
öregdiák nevében foglaltak állást a Szövetség létrehozása mellett. A
közgyűlés az újjászervezett piarista cserkészcsapat rendezésében a
hagyományos rendben zajlott le. Az elmúlt évben megalakult szervező
(előkészítő) bizottság előterjesztette a javaslatait, a jóváhagyásra
váró dokumentumokat.
A piarista diákszövetségek - egy-egy iskolához kapcsolódva - az
első világháború után, a trianoni békeszerződés sokkhatását követően
a szolidaritás és az önmagunkra találás jegyében alakultak meg. Az
1692-ben megtelepedett Piarista Rendnek mintegy 25 tanintézete érte
meg a XX. századot, ahonnan a diákság ezrei vitték tovább a piarista
szellemiséget. A piarista iskolákban a keresztény etika és
világnézet hirdetése mindig összhangban állt a nemzeti függetlenség,
a liberális demokratizmus, a szociális elkötelezettség és a vallási
tolerancia, sőt ökumenizmus szellemével. A régi tradíciók megőrzése
és a mai Magyarország kérdései egyaránt meghatározzák a Szövetség
célkitűzéseit akkor, amikor a történelmi Magyarország valamennyi
tanintézetében tanult, és a világ bármely részén élő piarista
öregdiákok összefogását hirdette meg.
A Diákszövetség fővédnökévé - a hagyományoknak megfelelően - a
Magyarországi Piarista Rend tartományfőnökét, dr. Jelenits Istvánt
választották meg. Ezzel egyidejűleg megválasztásra került a
Szövetség tiszti kara, elnökké dr. Zlinszky János egyetemi tanárt,
ügyvezető alelnökké dr. Antall József főigazgatót és főtitkárrá
Blazsek Andor főmérnököt választották. A szövetség székhelye a
budapesti Rendházban (Budapest, VIII., Mikszáth K. tér 1., Budapest,
Pf. 266, 1444) van, itt várják a jelentkezéseket, mind az egyéni,
mind a vidéki tagozatok leveleit.
(OS)
1989. április 9., vasárnap 19:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|