|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - kormányszóvivői tájékoztató (4. rész)
|
Adott esetben többségi szavazást kérhetnek, illetve, ha az önkormányzat döntése sértené a kormányzati érdekeket, az Országgyűléshez fordulhatnak. A szóvivői tájékoztatón jelenlévő újságírókat elsősorban a népszavazásról szóló törvénytervezet, valamint Nagy Imre és társai földi maradványainak napokban kezdett exhumálása foglalkoztatta. A Magyar Rádió tudósítója arról érdeklődött, hogy a népszavazás tervezete kizárja-e a népszavazást a bős-nagymarosi vízlépcső ügyében. Másik kérdése arra vonatkozott, hogy a kormány ülésén szóba került-e a legújabb vámrendelet, amelynek hatásaként - első becslésként - több valutát vitt ki a lakosság az országból, mint amennyit esetleg egész évben elköltött volna. Borics Gyula az első felvetésre reagálva elmondta: a törvénytervezetbe foglaltak szerint Bős-Nagymarosról nem lehetne népszavazást elrendelni. Az államtitkár a nemzetközi szerződések feletti népszavazás elrendelhetőségét illetően azt hangsúlyozta, hogy az ilyen szerződések esetleges felbontása nemzetközi megítélésünket rontaná, kikezdené az ország hitelét. Ennek ellenére - mivel Bős-Nagymaros az érdeklődés középpontjában áll - olyan áthidaló szövegmódosítást próbálnak beilleszteni a törvénybe, amely talán nem zárja le véglegesen ezt a kérdést. Marosán György a vámrendelkezéssel kapcsolatban reflexióit összegezte. Szerinte a kormány a tapasztalatokat leszűri és a konzekvenciákat levonja, hozzátette azonban, hogy ilyen kérdésekben jó megoldás nem születhet, a legkevésbé rossz intézkedést kell megtalálni. A Népszabadság képviselője az autópálya-használati díj bevezetésének negatív hatásaira utalva arról tudakozódott, hogy a kormánynak milyen befolyása van a tárcára egy ilyen, a lakosságot szinte provokáló döntés végkimenetelében. A szóvivő a részletes válaszadástól eltekintett azzal, hogy e kérdéssel a mai kormányülés nem foglalkozott. A Magyar Rádió vidéki szerkesztőségének tudósítója a nemzetiségi kollégium feladatáról, hatásköréről kérdezte a szóvivőt. Marosán György hangoztatta: az alapítók szándéka szerint a kollégium a kormányt és az államminisztert segíti a nemzetiségpolitikával összefüggő feladatok ellátásában. Rendszeresen konzultál a hazai nemzetiségek és más etnikumok képviselőivel. (folyt.köv.)
1989. április 6., csütörtök 19:34
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|