|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Grósz Károly - rádióbeszélgetés (4. rész)
|
Ez azért van, mert a gazdasági viszonyok rendkívül összekuszáltak, illetve az objektív adottságaink - például az adósságállomány nagysága - miatt nagyon szűk lehetőség kínálkozik az újításra. A legfontosabb mégis, hogy tartósan ne legyen túl nagy szakadék a két folyamat között. Grósz Károly válaszolt több, a történelmi események megítélésére vonatkozó, vagy éppen a közelmúlt történéseivel kapcsolatos kérdésre is. Kijelentette, hogy nem tartotta politikailag célszerűnek az 1956-os eseményekkel kapcsolatos, még ki nem érlelt értékelés nyilvánosságra hozását. Az akkori történések népfelkelésnek minősítése nézete szerint leegyszerűsítő, a pontosabb megközelítés szerinte az, amely egy diákmegmozdulás, egy felkelés, majd egy ellenforradalomba átcsapó folyamatként értékeli 1956 ismert napjait. Mindehhez hozzátette, hogy ugyanakkor vallja: minden politikusnak joga, hogy saját meggyőződését képviselje. A főtitkár foglalkozott a hazánkban fellépő antiszemitizmussal, cigányellenességgel, vagyis a fajgyűlölettel, illetve a nacionalizmus kérdésével is. Nyomatékosan megismételte a párt ezekben a kérdésekben többször világosan megfogalmazott álláspontját: minden rendelkezésére álló politikai eszközzel fellép e jelenségek ellen. A Nagy Imre politikai rehabilitálására vonatkozó kérdésre elmondta: nem valószínű, hogy az a temetése előtt vagy akár csak utána is megtörténhet. Bizonyosan a jogi rehabilitálásnak van létjogosultsága, s ehhez a teljes periratot tanulmányozni kell. Ez azonban nem a pártvezetés, hanem a szakemberek dolga. Nagy Imre politikai szerepének megítélésében azonban a pártnak van, és kell hogy legyen véleménye, ezért most tudatosan és következetesen felderítik, illetve feldolgozzák az újabb és újabb okmányokat. Lehetővé kell tenni azt is, hogy ezeket a dokumentumokat a közvélemény is megismerhesse. Ám hozzátette: olyan politikai természetű hibák történtek azokban a napokban, amelyek a teljes rehabilitációt politikai szempontból nem indokolják. Amennyiben új ismeretekhez jutnak e dokumentumok tanulmányozása során, akkor felül kell vizsgálni az eddigi álláspontot. A dokumentumok, és így az újabb ismeretek körének bővítéséhez kérték a Szovjetunió és Jugoszlávia segítségét is. Grósz Károly rámutatott arra is, hogy a mai paraméterekkel nem lehet mérni az akkori történéseket, de azokat akkor is számba kell venni. Kötelességünk azt a korszakot megnyugtatóan lezárni - hangoztatta -, s ennek során egyetlen politikai rendező elvet célszerű elfogadni, a megbékélés, a társadalmi közmegegyezés felé keresni a kiutat. (folyt.köv.)
1989. április 2., vasárnap 19:55
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|