 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
A Duna Kör nyílt levele Nagymaros polgáraihoz (1. rész) (OS)
|
Budapest, 1989. április 1., szombat - Nehéz helyzetbe került
Nagymaros lakossága a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer miatt. Bár a
vízlépcső környezeti kárai országrésznyi területet sújtanak,
gazdasági és kulturális hátrányai pedig minden magyar lakost
érintenek, tudjuk, hogy Nagymaros és Visegrád lakosainak
különlegesen sok terhet kellett és kell e vízlépcső miatt elviselni.
Nagymaroson már negyedszázada a vízlépcső miatt hiúsult meg a
törpe vízmű társulás, új kutakat kellett fúrni, a lakosság
költségén. Termőföldek estek áldozatul különféle átrendezéseknek. A
hatvanas évek elején a vízlépcsőre hivatkozva nem engedték a
szennyvíztisztító társulás létrehozását. A hetvenes évek közepén
háromnegyed milliót vitt el a tanácsi pénzből a szennyvízelvezetési
terv - leállították: ,,majd a vízlépcsső
,,. Azóta a házankénti
költség tíz-tizennégyszeresére emelkedett, ezt a családoknak a mai
kamatokkal kell hitelből fedezni. Vannak, akik úgy tudják, hogy a
folyó csatornázást és útépítést a vízlépcső beruházója fedezi - a
valóság az, hogy csak egy részét. Van, ahol csak megelőlegeztek
csatornaköltséget az útépítés befejezése érdekében, de ezt még ki
kell fizetni. A minisztériumi támogatásnak csak jelentéktelen részét
ígérik a folyó tervidőszakra, a többi csak ígéret: majd a VIII.
ötéves tervben. Vannak ugyan a lakosságban, akik az építkezés
haszonélvezői, akiknek telkét felvert áron sajátították ki, vagy
azok a családok, ahol a kiadott szobák után fejenként és havonta
adózás után is 7-8000 forint a bevétel, télen, szezonon kívül is.
Van, aki úgy gondolja: telefont is a vízlépcső miatt kapott. A
nagymarosiak többsége számára azonban a vízlépcső a harminc éve
halogatott ígéreteket jelenti, a visszafogott fejlesztéseket, az
építkezés porát, zaját, bűzét.
Vannak, akik Nagymaroson is felismerték, hogy a vízlépcső káros
Nagymarosra és káros az országnak. Nagymaros községben eddig több
mint ötvenen írták alá a Duna-mozgalmak vízlépcső elleni
népszavazást követelő felhívását. De vannak olyanok is, akik úgy
gondolkodnak: harminc éve szenvedünk a vízlépcső miatt. Most
hiúsítják meg a környezetvédők, amikor már elkészülne és
élvezhetnénk az ingyen aszfaltutat, az ingyen vízvezetéket, az
ingyen csatornázást, a bevezetett telefonokat?
Feltételezzük, hogy
ilyen érzelmek vezették azokat a nagymarosi MSZMP- és egyéb
tisztségviselőket, akik aláírásgyűjtési kampányyt indítottak a
vízlépcső mellett, a népszavazás ellen. Megértjük, hogy az
elszenvedett sérelmekre így is lehet reagálni, de nem fogadjuk el
érveiket és módszereiket.
(folyt.köv.)
1989. április 1., szombat 17:57
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|