|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Nemzetközi sajtókonferencia a KB-ülésről (3. rész)
|
Ezután az újságírók kérdeztek. A napirendhez kapcsolódott a március 15. megünneplésének értékelésére vonatkozó kérdés. Berecz János kifejtette: méltósággal emlékeztek meg az immár állami, nemzeti, népi ünnepről. Az ország több megyéjében, városában sikerült a különféle politikai és más szervezeteknek-szerveződéseknek megállapodásra jutni az együttes ünneplésben. A KB úgy ítélte meg: ez egy lépést jelentett a további párbeszéd, a megértés felé is. A titkár hozzátette: Budapesten is konfrontáció nélkül telt el a nap. Ugyanakkor egyes beszédekben s néhány jelmondatban feltüntek olyan elemek, amelyeket az MSZMP nem tart összeegyeztethetőnek az alkotmányossággal, a szocializmus építésének programjával, hazánk nemzetközi kötelezettségeivel. Ezért a KB kifejezte sajnálatát, s egyben azt a reményét, hogy egy év múlva az ünneplés mentes lesz a széthúzástól. Több, elsősorban külföldi újságíró érdeklődött Nagy Imre polititkai rehabilitálása felől. Berecz János emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán az igazságügyi miniszter elmondta: a kormány bizottságot küldött ki, amely megvizsgálja az 1945 és 1962 között hozott, koncepciós vagy koncepciós elemeket is tartalmazó bírósági ítéleteket. E munka elvégzésére hosszabb idő szükséges. Véleménye szerint Nagy Imre rehabilitálása megindult: olyan könyvek, dokumentumok látnak napvilágot, amelyek teljesebbé teszik a politikusról kialakitott képet, alkalmat adva arra, hogy az olvasó megítélje életútját, egy-egy időszakban tanusított magatartását, politikai állásfoglalását, nézeteit az akkori helyzetről, a jövő néhány kérdéséről. Hozzátette: ilyesmit nem konkrét állásfoglalással kell végrehajtani a meglévő sajtó- és szólásszabadság alapján kiadott anyagok ismeretében mindenki ítéletet alkothat. Lukács János a párt szervezeti és működési rendjével kapcsolatos több kérdést is kapott. Mint válaszában elmondta: szóba került a KB-ülés vitájában is, hogy ki tartozik a fundamentalistákhoz, a centrumhoz vagy a reformszárnyhoz, azonban - tette hozzá - nehéz ezt pontosan definiálni. Minden párttag maga döntsön politikai felfogásáról, magatartásárál, hovatartozásáról. Egység csak a vitákban alakulhat ki, politikai irányvonal csak a viták során jöhet létre. Berecz János hozzáfűzte: az új felfogás szerint az MSZMP olyan politikai programpárt kell legyen, amelyben létezhetnek áramlatok, amelyeket bizonyos politikai célok megvalósítása köt össze. Amennyiben bármelyik áramlat a reformfolyamattal szembefordul, nincs helye a pártban. (folyt.köv.)
1989. március 30., csütörtök 20:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|