|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Nemzetközi fuvarozási konferencia - felkészülés a közös piaci liberalizációra (1. rész)
|
1989. március 29., szerda - Az Európai Gazdasági Közösség (EGK) egységes belső piacának várható hatásairól, a nemzetközi fuvarpiacon kialakuló új feltételekről s az ezzel kapcsolatos tennivalókról szervezett kétnapos konferenciát a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete az Atrium Hyatt Szállóban. A szerdán kezdődött tanácskozáson a több mint 200 magyar szakember mellett 12 európai ország képviselői is részt vesznek.
Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter megnyitójában hangsúlyozta: Magyarország számára létfontosságú a felzárkózás. Ennek azonban elengedhetetlen feltétele, hogy a magyar vállalatok megismerkedjenek a közös piaci liberalizációs intézkedésekkel és felkészüljenek az 1992 után óhatatlanul megváltozó nemzetközi piaci körülményekre. Várhatóan jelentős változások mennek végbe a nemzetközi közúti közlekedés rendszerében. Ezért is játszik különösen fontos szerepet a mostani konferencia - hangsúlyozta a miniszter -, hiszen jó alkalmat nyújt a liberalizációs intézkedések, az EGK újfajta közlekedéspolitikája megismerésére. A miniszter biztosította a résztvevőket: a közlekedési kormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy a magyar fuvarozók minél jobb eséllyel vehessenek részt a nemzetközi szállításokban. Winfried Röckmann, a Közúti Fuvarozók Nemzetközi Egyesület (IRU) képviseletében arról szólt: az IRU feladatának tekinti az európai közlekedés egységének megőrzését. Utalt arra: 1985 júniusában döntöttek úgy az EGK-országok kormányfői, hogy felgyorsítják a közösségen belüli integrációs folyamatot, és 1992 végéig megteremtik a közös belpiacot. Ezt a döntést különösen indokolta, hogy a korábbi modellvizsgálatok szerint az egységes belpiac létrehozása számos előnyt jelent a közösség országai számára: várhatóan évente 4,6 százalékkal növekszik a bruttó nemzeti jövedelem, 6,1 százalékkal csökken az inflációs ráta, továbbá javulnak a külgazdasági pozíciók, s számos új munkahely teremtődik meg. A belpiac létrehozásának következményei, hatásai természetszerűen messze túlmutatnak az EGK határain. Minden felvetődő kérdésre ma még nem lehet válaszolni, hiszen sok esetben még nem született döntés, jogszabály. Mindenesetre - hívta fel a figyelmet Winfried Röckmann - a harmadik országokhoz fűződő kapcsolatok közös tárgyalások alapján alakulnak majd ki, nem az EGK diktálja - egyoldalúan - a feltételeket. (folyt.köv.)
1989. március 29., szerda 17:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|