|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
A Koreai Köztársaság külügyminiszterének látogatása (2. rész)
|
Várkonyi Péter és Cső Ho Dzsung délután a Külügyminisztériumban hivatalos tárgyalást folytatott. Jelen voltak a két külügyminisztérium vezető beosztású tisztségviselői, valamint a Koreai Köztársaság budapesti nagykövete és a nagykövetség több diplomatája. Mindkét fél nagyra értékelte, hogy alig két hónappal a diplomáciai kapcsolatok felvétele után sor került az első külügyminiszteri találkozóra. A Koreai Köztársaság külügyeinek irányítója hangsúlyozta: a diplomáciai kapcsolatok felvételével nem az volt a szándékuk, hogy elszigeteljék északi testvéreiket. Ellenkezőleg: kedvező nemzetközi feltételeket szeretnének létrehozni Korea egyesítéséhez. Cső Ho Dzsung elmondta, hogy történelme során - Magyarországhoz hasonlóan - Korea is három részre volt szakítva, így mindkét fél ismeri az ilyen állapot súlyosságát. A vendég kifejtette, hogy Szöul szeretné, ha a Magyarország és a Koreai Köztársaság kapcsolatainak fejlődése példa lehetne a többi európai szocialista ország, elsősorban a Szovjetunió számára. Azt is elmondta: a Koreai Köztársaság szeretne cselekvő tagja lenni az egyre tevékenyebb ENSZ-nek. Cső Ho Dzsung javasolta: folytassák a kétoldalú párbeszédet a nemzetközi fórumokon, így az ENSZ-ben is. Várkonyi Péter ugyancsak hangsúlyozta Magyarország érdekeltségét a felső szintű párbeszéd folytatásában. Elhangzott, hogy ez év második felében Szöulba látogat Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter. Magyarország javasolta: írjanak alá e látogatással összefüggésben légügyi megállapodást. A kapcsolatok egyébként széles körűen fejlődnek, a kereskedelmi forgalom folyamatosan növekszik - állapították meg a felek. A Koreai Köztársaság részéről nagy hangsúlyt helyeznek vegyesvállalatok létrehozására, a technológiai együttműködés további bővítésére. A gazdasági vegyesbizottság ülésére júniusban kerül sor Budapesten. Várkonyi Péter átadott vendégének egy listát és részletes ismertetőt azokról a magyar vállalatokról, amelyek készek külföldi tőke bevonására. Mindkét fél méltatta a kedvező nemzetközi légkört, a szovjet-amerikai párbeszédet. A Koreai Köztársaság nagyra értékeli a szovjet-kínai viszony normalizálódását. Szöulban úgy vélik, hogy Kína is egyre jobban felismeri e szomszédjuk jelentőségét, s tudomásuk szerint Peking tervezi a Szöulhoz fűződő kapcsolatok magasabb szintre emelését. A Koreai Köztársaság külügyminisztere nagyra értékelte a Magyarországon zajló gazdasági és politikai reformokat. Hivatalos látogatásra meghívta Szöulba Várkonyi Pétert, aki a meghívást köszönettel elfogadta. (folyt.köv.)
1989. március 28., kedd 19:32
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|