|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Tojásgurítás, sibálás - húsvéti népszokások
|
1989. március 27., hétfő - Húsvéti régi népszokásokat elevenítettek fel hétfőn az ország sok vidékén. Dézsából öntözték a lányokat, asszonyokat a Rába-menti, a dél-hansági és a szigetközi falvakban a férfiak. Csoportosan látogattak a házakhoz, ahol pirostojással, sonkával, borral kínálták őket.
A Káli-medence egyik falujában, Kékkúton - ahol a táj szépsége sok művészt késztetett letelepedésre - életre keltették az egykori zöldág-járást. A korán kizöldült ágakból diadalívszerű kaput fontak, s azt végighordozták a falu főutcáján. A Badacsony környéki falvakban gyermekcsoportok egymással versenyezve ügyeskedtek: a fűbe elhelyezett hímestojásokat fémpénzekkel igyekeztek eltalálni. Somlón az idősebb borosgazdák pincenézőbe mentek. Sorra járták a szomszédok pincéit, s valamennyi borfajtát megkóstolták. A présházak körül megszemlélték a szőlőtőkék fakadását. A bakonyi falvakban a domboldalról gurították le a hímestojásokat. A Komárom megyei Hántán és Vértessomlón hasonlóan vetélkedtek. Azok győztek, akik a legmesszebbre gurították a tojásokat. Az idén is volt sibálás a Fejér megyei Pázmándon. A férfiak végigjárták a falu portáit és hajlékony fűzfavesszőből font virgáccsal megpaskolták a lányokat, menyecskéket. Vesszőzés közben tréfás rigmusokkal biztatták őket: legyenek frissebbek a következő hónapokban. A jókívánságaikért pirostojással, kortynyi itallal, sonkával, virgácsra kötött pántlikákkal kedveskedtek a sibálóknak. Emmausz-ünnepet ültek a baranyai nagyközségben, Bólyban a német nemzetiségi lakosok. Hangulatos népszokásuk - amelyet a Rajna és a Majna mellékéről hoztak magukkal a XVIII. században magyar földre települt sváb parasztok - a bibliai városra, Jézus és az apostolok vándorlására utal, de már régóta a tavaszköszöntés és a vendégbarátság szép ünnepe. Az ősi hagyományhoz híven a szőlőhegy lábánál levő Kellerdorfba - pincefaluba - mentek a bólyiak. Ott az emmauszi vacsora emlékére falatoztak, borozgattak, zenéltek, énekeltek és táncoltak. Később felkerekedtek a családok, s a pincesort végigjárva köszöntötték rokonaikat, barátaikat. Velük együtt ünnepeltek az ország más részéből s az NSZK-ból érkezett vendégeik is. (MTI)
1989. március 27., hétfő 16:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|