 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Szép húsvét
|
1989. március 26., vasárnap - Pécs virágpompával köszöntötte húsvét ünnepét. A meleg idő hatására városszerte virágba borultak a korán éledő gyümölcsfák, a kertek megteltek virágzó növénnyekkel és a parkokban kinyíltak a piros tulipánok. Ez volt az idei első igazán szép tavaszi vasárnap, ami meg is látszott a város képén. A tereket és a parkokat ellepték a pihenő, sétáló, napozó pécsiek, többnyire kisgyermekes családok, a híres múzeumok és a patinás műemlékek környékén pedig szinte egymást érték a turistacsoportok.
Hajnal óta egymást váltva zúgtak a harangok a város templomainak
tornyában, hirdetve a kereszténység nagy ünnepét. A székesegyházban
Cserháti József megyéspüspök celebrált ünnepi szentmisét. Ünnepi
istentiszteleket tartottak a pécsi egyházmegye több mint 200
templomában is.
A nemzetiségek lakta Baranyában évszázados népi hagyományokat
elevenítettek fel a mostani húsvét vasárnapon is. A magyarok és a
horvátok az ünnepi istentisztelethez kapcsolódóan ételszentelést
tartottak. A pap jelképesen megáldotta a kosarakban elhelyezett,
hófehér vagy hímzett vászonkendőbe takart főtt sonkát, főtt tojást,
kenyeret vagy kalácsot, s vasárnap reggel ezt fogyasztotta a család.
Különös szokás, hogy húsvétkor sokan nem kenyeret, hanem kalácsot
szeltek a húsfélékhez. Pécsett is él ez a hagyomány, s mivel nem
mindenki tudja otthon elkészíteni a kalácsot, az ünnep előtt
napokban ezerszám árusította a kereskedelem a különféle nagyságú és
formájú húsvéti kalácsot.
A német nemzetiségű baranyai falvakban hajnali öt órakor
felkerekedtek az emberek és kimentek a temetőbe szeretteik sírjához.
Imával és elmélkedéssel töltötték ott az időt, amíg fel nem kelt a
nap. (MTI)
1989. március 26., vasárnap 12:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|