|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Folytatódott az Országgyűlés munkája (34. rész)
|
Ezentúl a támogatások nem a kamatokhoz, hanem a hitelt igénylők családi körülményeihez kötődnek. A miniszter elismerte, hogy az újfajta hitelfelvételi rendszernek vannak vesztesei is, elsősorban a gyermektelenek, illetve az egygyermekesek, de vannak olyanok is, akiket az új rendelet egyértelműen kedvezően érint, így a három és több gyermeket eltartó családok. A miniszter véleménye szerint, ha elfogadnák az interpellációban részletezett javaslatokat, ez azt jelentené, hogy a betéti kamatok mértékét is irreálisan alacsonyan kellene tartani, ami még jobban visszafogná az amúgy is csekély lakossági megtakarításokat. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a költségvetési támogatás évi 4-5 milliárd forinttal emelkedne. Enélkül is - fűzte hozzá Villányi Miklós - az 1989. évi költségvetési törvény lakáscélú kiadása 68.5 milliárd forint. A javaslatok elfogadása lényeges visszalépést jelentene, semmiképpen sem illeszkedne a mai gazdaságpolitikai gondolkodáshoz, ezért az interpellációt nem javasolja elfogadásra - mondotta a pénzügyminiszter. A képviselőnő nem fogadta el a miniszter válaszát, az Országgyűlés 17 ellenszavazattal, 69 tartózkodás mellett tudomásul vette a miniszteri választ. Fehér Tibor (Veszprém m. 1. vk.), a Közlekedésgépészeti ---------- Szakközépiskola és Gépgyártástechnikai Szerelőipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója a közlekedési, hirközlési és építésügyi miniszterhez intézett interpellációjában felvetette, hogy a Balaton -parti általános építési tilalom immár 17 éve súlyos gondot jelent a zártkerti gazdálkodóknak, akik a föld megmunkálásával kockáztatnak, ugyanakkor a tilalmi rendelkezés miatt nem építhetnek gazdasági épületeket. Eközben új kempingek, szállodák már létesülhetnek. Íly módon a zártkerti gazdálkodást sújtó korlátozás szinte alkotmányellenes és erkölcstelen. Sürgette, hogy a tárca még ebben a félévben módosítsa a tiltó rendeletet. Derzsi András miniszter válaszában megemlítette, hogy egy hasonló témájú interpellációra már válaszolt. Így csak annyit tett hozzá, hogy a 4 ezer zártkertet érintően megvizsgálják a kérdéses tilalmi rendelkezést, és ha megváltoztatása indokolt, akkor ilyen értelmű, a feloldást szorgalmazó javaslatot tesznek a kormánynak. A képviselő ugyan azt mondta, hogy ha a felülvizsgálatra még az első félévben sor kerül, elfogadja a miniszteri választ, de a szavazásnál az elfogadás ellen voksolt. A Parlament így egy ellenszavazattal és egy tartózkodással vette tudomásul Derzsi András válaszát. (folyt.köv.)
1989. március 23., csütörtök 19:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|