|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
Folytatódott az Országgyűlés ülésszaka (20. rész)
|
Fenyvesi Henrik (Somogy m. 7. vk.), a balatonszárszói Vörös --------------- Csillag MGTSZ elnökhelyettese a Balaton-parti települések zártkertjeinek beépítése tárgyában interpellált Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez. Rámutatott, hogy több, jelenleg érvényes rendelet súlyosan sérti a Balaton partján lakók érdekeit, megengedhetetlen, hogy az ott élők - akik nem üdülni kívánnak zártkertjeikben - ne építhessenek ugyanúgy gazdasági épületet, mint ahogy az bárhol másutt az országban lehetséges. Válaszában a miniszter rámutatott, hogy 1989. január 1-jétől korlátozás alá eső települések azon területrészein, ahol a vezetékes ivóvízellátás biztosított, a szennyvízelvezetés céljára szolgáló közcsatorna megépült és megfelelő a szennyvíztisztítás, lehetőség van a szálláshelyek növelését szolgáló új épületek létesítésére. A tilalom szélesebb körű feloldására, amely a zártkerteket is érintette volna, még nincs lehetőség, főként környezetvédelmi okokból. Mint mondta, a zártkertekkel kapcsolatos differenciált szabályozás kidolgozását elősegíti, hogy az érintett megyei és helyi tanácsok már megkezdték a part menti települések zártkertjeinek felülvizsgálatát. Ezt a munkát az idén felgyorsítják, és az első félév végére befejezik. Ennek eredményeként azokon a területeken, ahol a környezeti feltételek lehetővé teszik, javasolni fogják a Minisztertanácsnak a tilalom feloldását. A képviselő a választ azzal a feltétellel fogadta el, hogy a zártkertek ügyét még az idén napirendre tűzik és az érintett körzetekben az építési tilalmat feloldják. Az Országgyűlés Derzsi András válaszát tudomásul vette. (folyt.köv.)
1989. március 23., csütörtök 15:31
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|