 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
 |
Akadémiai vizsgálat a gyöngyösoroszi ólomfeldolgozó környezeti hatásairól (1. rész)
|
1989. március 22., szerda - A Magyar Tudományos Akadémia megbízása alapján egy tudósokból álló munkacsoport felmérést készített a gyöngyösoroszi határában a használt akkumulátorok feldolgozására épülő üzem környezeti hatásairól, s újraértékelte az eddigi hatástanulmányok eredményeit. A tapasztalatokat összegző jelentést elküldték a gyöngyösi városi tanácsnak; a beruházást engedélyező hatóságok ennek alapján mérlegelik majd, hogy tovább épüljön-e, esetleg milyen korlátozásokkal valósuljon meg a beruházás.
A használt ólomakkumulátorokat feldolgozó üzem építése az elmúlt
év közepén kezdődött meg egy korábbi ércbánya helyén. Az Országos
Érc- és Ásványbányák Vállalat által kezdeményezett üzemtelepítést
környezetvédelmi beruházásként tartják számon, hiszen a mérgező
anyagokkal teli akkumulátorokat eddig sehol nem dolgozták fel az
országban. Ám éppen a várható környezeti ártalom miatt a Mátra déli
lejtőjén megkezdett építkezés ellen egyre erősebb a környékbeliek
tiltakozása. Egy január végi viharos lakossági fórum után a körzet
országgyűlési képviselője az akadémia főtitkárától kért segítséget,
hogy független tudós-csoport vizsgálja felül a leendő ólomfeldolgozó
környezetszennyező hatásait s a tervekben szereplő intézkedéseket a
levegő, a talaj és a forrásvizek védelmére.
A program szerint ugyanis az üzemben évente 18-20 ezer tonna
ólmot állítanak majd elő az ország minden részéből ideszállított
hulladék akkumulátorokból. Gyöngyösoroszi utcáin naponta 60-80
tehergépkocsi halad majd át, amely ezt a veszélyes anyagot
fuvarozza. Az épületek és berendezések tervezett költsége meghaladja
a 800 millió forintot, s eddig már elköltöttek több mint
félmilliárdot. Az itt alkalmazott gépeket ,technológiát értékesítő
NSZK-beli Voest Alpin cég is megkezdte a szállításokat. (Folyt.köv.)
1989. március 21., kedd 21:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|